Sulyok Tamás megválasztása utáni beszédét ezzel kezdte: az Alkotmánybíróság elnökeként kaptam jelölést az elnöki posztra, ezért nem várhatnak tőlem politikai gondolatokat. A jog szeretete és tisztelete határozza meg tevékenységemet régóta.

Az új elnök először feleségének köszönte meg azt a támogatást, amelyet már 50 éve kap tőle.

Arról is beszélt, hogy a jog által meghatározott értékek nem képezhetik vita tárgyát, a politika esetében ez nincs mindig így.

Kiemelte, hogy példaértékűnek tartja az Alkotmánybíróság vitakultúráját, ahol acsarkodásnak, egymásra mutogatásnak nincs helye.

Köztársasági elnökként bizalmat szeretne építeni - hangsúlyozta az új államfő.

Európáról is beszélt Sulyok Tamás, mint mondta, olyan Európát szeretne, ahol az értékek előbbre valók, mint az érdekek.

Az állami szuverenitást is az alkotmányosság felől közelíti meg, hangsúlyozta.

Kegyelmi és kitüntetési ügyekben a teljes átláthatóság híve vagyok - emelte ki az új elnök.

Sulyok Tamás hangsúlyozta, megadatott számára, hogy dolgozon a végeken és a váraknál egyaránt a jog területén. A jog szeretetét édesapjától és bátyjaitól tanulta. A jog szeretete és tisztelete nyomta rá bélyegét szakmai és emberi kapcsolataira egyaránt. Édesanyja és felesége nem volt és nem jogász, így volt biztosított a „családon belül a szakbarbárság rémének elkerülése".

Mint mondta: a jog alapgondolata a modern társadalomban az emberi szabadság és jogegyenlőség biztosítása azzal, hogy az állam és minden hozzá hasonló entitás előre látható és jogkövetkezményeket is tartalmazó garanciális szabályokkal keretek közé szorítja működését.

Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető - hangsúlyozta.

Kiemelte azt is: számára a politikai megközelítések akkor váltak érzékelhetővé, ha azok a közjog által meghatározott keretrendszerben értelmezhetők voltak, tehát alapvetően közjogi és alkotmányjogi problémákat tud érzékelni abból a nagy rendszerből, amit a politika szóval szoktak leírni.

Sulyok Tamás azt ígérte, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog dolgozni.

Sulyok Tamás első államfői beszédében azt mondta: magyarsága alapvető mozgásformája, mindene ide kötődik. Azt is mondta, hogy a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, a Szent Korona csak az európai kontextusban nyer értelmet.

Hangsúlyozta: aki magyar, az európai is, hogy milyen lesz Európa, az a tagállamokon múlik.

Olyan Európát szeretne, ahol az uniós intézményekben jogi munka folyik, szerinte a tagállami alkotmányos rendből tud kialakulni egy közös európai értékrend.

Előzmények

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta Novák Katalin lemondását, így a szabályok szerint azonnal utódot is választhatnak a képviselők.

Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. A kormánypárti frakciók Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték köztársasági elnöknek. Sulyok Tamás közleményben jelezte, hogy a felkérést elfogadja, így ő nyilvánvalóan jelölt volt, hiszen a kormánypárti frakció 135 tagú.

Egyetlen ellenzéki képviselőcsoport sem tud önállóan jelöltet állítani, és noha három frakciónak is volt jelöltje a jelöltségre – Csath Magdolna, Hack Péter és Kaltenbach Jenő személyében –, közösen nem állítottak olyan államfőjelöltet, aki legalább negyven képviselő támogatását élvezné.

Latorczai János bejelentette, hogy 133 kormánypárti képviselő Sulyok Tamást ajánlotta államfőnek, míg a Mi Hazánk hat képviselője Csath Magdolnát jelölte – de utóbbi nem volt elegendő a jelöltállításhoz, így azt érvénytelennek minősítették a képviselők. Az egyetlen érvényes jelölés az Alkotmánybíróság elnökére érkezett.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg a képviselők kétharmadának szavazatával. A szavazatok leadására most negyven percük van a képviselőknek, után következik a voksok összesítése, majd az eredményhirdetés.

A köztársasági elnök megválasztásának procedúrájáról az ellenzéki képviselők egy része kivonult.