Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Fővárosi Vízművek Zrt. munkatársa egy új vízórát tart a kezében, amikor vízóracserét végez egy társasház pincéjében, Budapest VIII. kerületében.
Nyitókép: MTI Fotó: Marjai János

Perre megy a Fővárosi Vízművek a magyar állammal

A Fővárosi Vízműveknek 2023-ban mintegy 10 milliárd forintos vesztesége lesz. A főpolgármester-helyettes tájékoztatása szerint a cég pert indít a magyar állam ellen, mert 2014 óta változatlan áron kell vizet szolgáltatnia a gazdasági szereplőknek és az állami szolgáltatóknak, és ezért cserébe semmilyen kompenzációt nem kap.

Az 5 ezer kilométer vízvezeték-hálózatból 2 ezer kilométer elöregedett. A fejlesztések elmaradásának fő oka, hogy a Fővárosi Vízművek veszteséges. A magyar állam ugyanis tíz évvel ezelőtt rögzítette a vízárakat, de nem csak a lakosságiakat – a gazdasági szereplőknek és az állami intézményeknek (színházaknak, idősek otthonának stb.) is veszteséggel kénytelenek vizet adni, fogalmazott az InfoRádiónak Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. Ezért pedig semmilyen kompenzáció nem jár a a Fővárosi Önkormányzatnak.

A városvezetés 10 milliárdra teszi a Fővárosi Vízművek 2023-as veszteségét, miközben 2,3 milliárd forintot fizetnek be közműadóként az államkasszába. Tüttő Kata emlékeztetett: a magyar kormány hozott annak idején egy törvényt, miszerint meg kell térülniük a vízdíjaknak. Vagyis 2014 óta az illetékes miniszternek minden évben meg kellett volna állapítania az a vízdíjat, ami mellett megtérülnek az ivóvíz-szolgáltatás költségei. Ám ez azóta egyszer sem történt meg – húzta alá. Ezért aztán

a Fővárosi Vízművek pert fog indítani a magyar állammal szemben, mert „ezzel a mulasztásával kárt okozott a közösségnek”.

Budapest főpolgármester-helyettese elmondta még, hogy az elöregedett vízvezetékek cseréjéről, megújításáról tárgyalni akarnak a kormánnyal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×