Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Nyitókép: Forrás Rádió

Drasztikusan drágul a nyelvvizsga – itt vannak az árak

A vizsgázók száma zuhan, közben a vizsgadíjak viszont csaknem 50 százalékkal emelkedtek, és 50 ezer forint alatt már alig lehet megúszni.

A nyelvvizsgadíjak emelkedéséről számol be az Eduline, a körképe szerint az első áremelésre a legtöbb nyelvvizsgaközpont esetében tavaly nyáron került sor. Az ELTE Origo Nyelvvizsgaközpont ekkor 35 ezer forintról 40 ezer forintra emelte a középszintű, komplex nyelvvizsgák árát, de a részvizsgák árai is 3500 forinttal emelkedtek. A Language Cert esetében 40 900 forintról 44 900 forintra emelkedtek a komplex B2-es vizsgák árai, a rekorder pedig az Euroexam volt, ahol összesen 7000 forinttal, 39 500 forintról 46 500 forintra nőtt a vizsgák díja.

Az Origónál novemberben

45 ezer forintra nőtt a korábban már említett vizsgák díja,

míg a Language Certnél a részvizsgák költségein emeltek; a külön írásbeli és szóbeli ára 25 900 forintról 32 900 forintra növekedett, míg az Euroexamnél 49 900 forintnál álltak meg a tél és a rezsi miatt ismét növelt költségek.

A kormány 2022 decemberében törvénybe foglalta, hogy 2024-től nem teszi kötelezővé a nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez, az erről való döntést helyette az egyetemek kezébe adta. Eddig 15 százalékkal csökkent az egyetemista korú nyelvvizsgázók aránya, ezt azonban jelentős mértékben tompítja, hogy a végzős középiskolások felől növekedni látszik a vizsgázók száma.

A vizsgák árai továbbra sem álltak meg. Az Euroexam jelenleg 49 900 forinton stagnál, az Origó nyelvvizsgák árai középszinten már elérték az 50 ezer forintot, ami a tavaly nyári 35 ezer forinthoz képest 43 százalékos növekedést jelent, míg a Language Cert jelenleg 47 900 forintba kerül, a Cambridge nyelvvizsga ára pedig középszinten 55 ezer forint.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×