eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Lázár János építési és közlekedési miniszter érkezik a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának alakuló ülésére a MÁV budapesti székházban 2023. május 15-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Lázár János: a MÁV és a Volán összevonása félbe maradt

A következő időszak feladata lesz kidolgozni a MÁV-nál a három szereplő - a tulajdonos, a menedzsment és az igazgatóság - közötti feladat- és felelősségmegosztást annak érdekében, hogy a vállalat sokkal inkább hasonlítson piaci működéshez, mint állami struktúrához - hangsúlyozta az építési és közlekedési miniszter a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának alakuló ülésén, a MÁV-székházban.

Hozzátette, a MÁV-Volán csoport stratégiai vállalat, az egyik legnagyobb magyar közszolgáltatást végzi, járataikon naponta 4,5 millióan ingáznak.

A közlekedés minősége nagyban hozzájárul az életviszonyokhoz, az emberek életét megkönnyíti vagy megnehezíti, egy kutatás szerint, ha valaki naponta több mint 1 órát ingázik, akkor előbb-utóbb feladja szülőhelyét és elköltözik - mondta Lázár János.

A közlekedési miniszter hangsúlyozta, a kormány számára nemcsak operatív, logisztikai kérdés,

hogyan lehet 4,5 millió embert 56 ezer ember közreműködésével eljuttatni egyik pontból a másikba,

hanem társadalomszervezési is, mert ha jó a közlekedés, az nagyobb esélyt ad a helyben maradásra, a boldogulásra.

Lázár János kitért arra, hogy a közlekedésnek az ország szervezési, ellátási és társadalmi mobilitási fontosságán túl környezetgazdaságossági és hatékonysági dimenziója is van. Példaként említette, hogy a MÁV éves áramköltsége 180 milliárd forint, a Volán 5 ezer járművének üzemanyagfogyasztása gigantikus méretű, a járműparkok minősége, állaga hozzájárul a környezeti állapothoz, felveti a fenntarthatóság kérdését is.

A vállalatcsoportnak szerepe van a gazdasági versenyképességben - mondta.

Szerinte az is fontos kérdés, hogy a háború miként rendezi át a gazdasági viszonyokat Európában és ez milyen hatással lesz az áruforgalomra, a hagyományos útvonalakra. Vajon Magyarországnak mint Európa közepén fekvő országnak a háborús övezet határán milyen logisztikai szerepe lesz, érdemes-e az államnak infrastruktúrafejlesztéssel invesztálnia ebbe a területbe?

Budapest, 2023. május 15.
Lázár János építési és közlekedési miniszter (b4) és Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója (j3) a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának alakuló ülésén a MÁV budapesti székházban 2023. május 15-én.
MTI/Máthé Zoltán
Lázár János építési és közlekedési miniszter (b4) és Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója (j3) a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának alakuló ülésén a MÁV budapesti székházban 2023. május 15-én. MTI/Máthé Zoltán

Kiemelte, a Magyarországon az átmenő személyforgalomból jelentős bevétel keletkezik, például az elektronikus útdíj 450 milliárd forintot termel évente. A kormányban nagy a nyitottság arra, hogy az egész ágazatot fejlessze a következő időszakban - fogalmazott a miniszter.

Kitért arra, hogy tulajdonosi joggyakorlóként úgy látja, a költségeket át kell nézni, hogyan lehet a közösségi közlekedésre fordított 800 milliárd forint állami forrást racionálisabban, hatékonyabban felhasználni.

A MÁV és a Volán összevonása félbe maradt, még nem teljesedett ki, nem világos, hogy egy vállalatról van-e szó vagy egységesen irányított, de külön struktúrában működő cégekről - mondta.

Hangsúlyozta azt is:

a MÁV és a Volán átalakítása azért sem egyszerű feladat, mert a területén 43, köztük 9 reprezentatív szakszervezet tevékenykedik 56 ezer munkavállalóval.

A munkabéke megtartása és a korrekt munkaügyi kapcsolat fontos dolog.

Lázár János a MÁV igazgatósága és felügyelő bizottsága alakuló ülésén megköszönte a testületek tagjainak, hogy elfogadták a felkérést.

A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. igazgatóságának elnöke Lepsényi István, a Magyar Suzuki korábbi vezérigazgatója, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, egykori államtitkár, a Hidrogén Szövetség elnöke lett.

Az igazgatóság tagjai: Wáberer György, a Waberer's International alapítója; Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. elnöke; Ratatics Péter, a Mol csoport alelnöke, az INA management-boardjának elnöke; Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke, aki 2002 és 2010 között a GYSEV alelnöke volt; Deák Tibor, a Rothschild&Co igazgatója; Bethlen Miklós, a Morgan Stanley korábbi londoni elemzője, a londoni Kohlberg, Kravis&Roberts tanácsadója, a MidEuropa partnere, a frankfurti Montagu Private Equity igazgatója, a Comitis Capital ügyvezető partnere.

A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. felügyelőbizottságának elnöke Baranyay László, az MFB korábbi elnök-vezérigazgatója, az EIB igazgatója. Tagok: Knáb Erzsébet, az Audi Hungária korábbi személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító-elnöke, kuratóriumi tagja, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke; Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke; Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnöke; valamint munkavállalói küldöttként Meleg János, a VSZ elnöke és Halasi Zoltán, a VDSZSZ elnöke.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×