Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
330.23
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagy a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén 2023. május 2-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Nukleáris elrettentésről is beszélt a leendő magyar vezérkari főnök

A Magyar Honvédség mentális megújítását és egy ütőképes, elkötelezett, a NATO kötelékében is működőképes haderő létrehozását nevezte fő feladatának a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt Böröndi Gábor altábornagy a kinevezése előtti meghallgatásán, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

Az altábornagy kiemelte: a Magyar Honvédség nemzeti hadsereg, amely felkészített, kiképzett, felszerelt tagja a NATO-nak. Hozzátette, a cél az, hogy a magyar katonai hagyományokon alapuló, erős, hadműveleti és stratégiai szinten befolyásolni képes haderőt hozzanak létre.

A jelölt elmondta: katonai pályája során megértette, hogy a kiképzés, felkészítés nélkül a legjobb technika sem működik. Szólt arról is, hogy a Magyar Honvédséget vezetni megtisztelő, ugyanakkor óriási felelősség.

"Ez egy csapatmunka, a katonák, beosztott parancsnokok támogatása, hitvallása, elkötelezettsége nélkül nem lehetséges" - fogalmazott. Hozzátette: ha bizalmat kap, a feladata az lesz, hogy egy olyan hadsereget hozzon létre, amely képes hazai és szövetségi környezetben megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek.

Mint mondta, Magyarország és az Ukrajnával szomszédos többi állam háborút megelőző állapotban van, ennek tükrében harcászati, harci kiképzést kell adni a katonáknak. Hozzátette: ő annak a híve, hogy lássanak minél többet, és ami jó, adaptálják, ami rossz, engedjék el. Közölte: ehhez szükséges az eddigi gondolkodásmód, az "így szoktuk" megváltoztatása.

A vezérkari főnöknek jelölt Böröndi Gábor fontos feladatának nevezte a katonák harcászati kiképzését, a stratégiai felderítést, és azt is, hogy

a magyar katonai oktatásba visszahozzák a nukleáris elrettentést.

Továbbá olyan logisztikát kell szervezni, amely képes ellátni a harcoló csapatokat - tette hozzá. Közölte: hiszi és vallja, hogy a misszió az a gyakorlóterep, ahol meg tudják mérni, hol tartanak a katonák felkészítésében.

Böröndi Gábor hangsúlyozta: kiemelten fontos az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer, és a feladatának tartja, hogy ezeket az erőket kiképezzék a közelükben lévő stratégiai pontok megőrzésére, az ellenség logisztikai vonalainak elvágására. Itt van lehetőség a "szittya, rugalmas szervezetű megközelítésnek", mert ezzel olyan rugalmas egységet kapunk, elkötelezett hazafiakkal, akik ott élnek, saját településüket akarják megvédeni - mondta.

Szólt arról is: a bemutatók, gyakorlatok távol állnak a valóságos háborútól, arra jók, hogy megmutassák, milyen új képességei vannak a hadseregnek, mert egy háborús helyzetben döntő szerepe van a logisztikának, ezért erre kiemelt figyelmet fog fordítani vezérkari főnökké kinevezése után.

Novák Előd (Mi Hazánk) kifejtette: pártja számára "nem imponáló", hogy a jelölt kiemelten fontosnak nevezte a missziókat, "az amerikai megszállásban részvételt", az erre fordított pénzből szerinte vonzóbb itthoni javadalmazást lehetne nyújtani a katonáknak. Kifogásolta, hogy miközben a hadsereg létszámának növelése a cél, ezzel párhuzamosan zajlik a fiatalítás. Megjegyezte: ez "az első létszámbővítés, amit tömeges kirúgással kezdenek", és felvetette, elképzelhető, hogy az előző vezérkari főnöknek, Ruszin-Szendi Romulusznak is emiatt kellett távoznia.

Az ülésen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, aki erre válaszul cáfolta, hogy a sajtóban megjelent találgatásokhoz kapcsolódóan kellett távoznia Ruszin-Szendi Romulusznak. Megerősítette:

Ruszin-Szendi Romulusz szolgálatai vitathatatlanok és egyértelműek,

a harcászati szintről hadműveleti szintre lépés miatt vált szükségessé a vezérkari főnök cseréje.

A fiatalítással kapcsolatban kiemelte, egyesek a haderőt "egyfajta szociális intézményként fogták fel", ő azonban versenyhelyzeten és harcképességen alapuló komoly haderőt akar, új eszközökkel, ennek pedig elkerülhetetlen része a generációváltás. Kiemelte: fiatal, dinamikus tiszteket akarnak pozícióba engedni, amit az eddigi, jelenlegi szervezeti kultúra akadályozott. Hozzátette: a kilépőknek példátlanul méltányos támogatást biztosítanak.

Harangozó Tamás (MSZP) a fiatalításról és a szolgálati nyugdíjról kérdezte a jelöltet és azt mondta, szakmai életútja alkalmassá teszi Böröndi Gábort arra, hogy vezérkari főnök legyen, majd azt kívánta, a hivatást és szakmát képviselje a politikával szemben.

Lukács László György (Jobbik-Konzervatívok) a jelölttől azt kérdezte, egyetért-e azzal, hogy háborús őrület folyik Brüsszelben, tekintettel arra, hogy nemrég még ott szolgált. Azt kívánta Börödi Gábornak, legyen több ideje a tervei megvalósítására, mint elődjének volt és közölte azt is, a Magyar Honvédségnek erős vezetőre van szüksége és ez a konzervatívok számára is fontos.

A honvédelmi és rendészeti bizottság 8 igen és Novák Előd (Mi Hazánk) tartózkodása mellett támogatta Böröndi Gábor kinevezését.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×