Infostart.hu
eur:
365.9
usd:
317.23
bux:
148597.65
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Karácsony Gergely főpolgármester (j) és Kiss Ambrus (független) általános főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2022. december 14-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

A nyárra fizetésképtelen lehet Budapest, "túlélőprogramot" készít a városvezetés

A főpolgármester felhívására "túlélőprogramot" készít Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, mert a jelenlegi prognózisok szerint augusztusra 76 milliárd forintos hiánya lesz a fővárosnak.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Karácsony Gergely főpolgármester két "tabut" határozott meg, e szerint maradnia kell a közszolgáltatások jelenlegi szintjének és ki kell fizetni a főváros cégeinél és intézményeinél dolgozó 27 ezer ember bérét (erről a főpolgármester posztolt is a Facebookon).

Minden más nyitott kérdés - tette hozzá, megjegyezve, "óvniuk kell" a budapestieket a válságtól, annak terheit nem háríthatják át rájuk azért, "mert a kormány nem tud, nem képes, nem akar segíteni". Kiss Ambrus szerint a rendszerváltás óta soha olyan rossz helyzetben nem volt még Budapest finanszírozása, mint most.

Várhatóan a jövő héten dönt a "túlélőprogramról" a főpolgármesteri kabinet, és az első döntéseknek már az áprilisi közgyűlésen meg kell születniük.

A város pénzügyeivel kapcsolatban elmondta: a cash-flow most 13,8 milliárd forint, ami viszont

április végére mínusz 14,1 milliárdra zuhan, júniusban mínusz 32,1 lesz, augusztusra tovább csökken mínusz 76,1 milliárdra. Ha a mínusz 25 milliárdos határt átlépik, nem tudják tovább finanszírozni a feladatokat, csődbe megy Budapest.

Az elmúlt hetekben több kormányzati szereplővel is egyeztetett Kiss Ambrus a főváros helyzetéről, de nem tapasztalt hajlandóságot a helyzet megoldására, pedig a gazdaság 36-38 százalékát adja Budapest. Felhívta a figyelmet arra, egyedül Budapesten nőtt az ipari termelés, máshol "beszakadt vagy jelentős a csökkenés".

A kialakult rossz pénzügyi helyzet okai közé sorolta a járvány következményeit és a kormányzati terhek növekedését 2020-tól 2022 végéig, valamint az inflációt és az energiaárak elszállását. Volt olyan is március közepén, hogy mínusz 19 milliárd forint volt a főváros bankszámláján.

Részletes adatokkal is szolgált Kiss Ambrus, megjegyezve, hogy míg a működési bevételek szinte változatlanok 2019 óta, addig a kiadások évről évre jelentősen nőttek.

2020. január 1-jén 186,2 milliárd nem kötött felhasználású forrás volt a főváros számláján, idén január 1-jén pedig 10,1 milliárd, a csökkenésben jelentős szerepük volt a kormányzati megszorításoknak. Példaként említette, hogy az iparűzési adó jogszabályi környezetének megváltoztatása 2020-ban 40 milliárd forinttal, 2021-ben és 2022-ben további 40 milliárd forinttal csökkentette a főváros bevételeit. Ha ez a pénz meglenne, a Petőfi híd felújítását terveznék - jegyezte meg.

2019-ben 216 milliárd forint volt a főváros működési kiadása, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben együtt 197 milliárddal kellett többet költeniük erre, a többletkiadás egy jelentős része a szolidaritási adó volt.

Mint mondta, 2018-ban a fővárosnak 5 milliárd forintot kellett befizetnie a költségvetésbe, 2019-ben 10 milliárdot, a 2020-2021-2022 években pedig összesen 67,6 milliárdot. A közösségi közlekedésben kieső bevételek pótlására három év alatt 81 milliárd forintot fordítottak, a 27 ezer dolgozó bérének emelésére pedig 45 milliárdot. A kamatkiadások 12 milliárd forinttal drágították a főváros működtetését.

Az iparűzési adó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás 148 milliárd forint direkt kormányzati elvonást jelentett

a városháza számításai szerint.

Az idei év első negyedévében a fővárosnak 93,7 milliárd forint bevétele volt és 83,4 milliárd a kiadása, de felhívta a figyelmet arra, hogy a bevételek nem havi rendszerességgel érkeznek, az iparűzési adót március 15-éig, május 31-éig és szeptember 15-éig kell befizetni. Márciusban mínusz 19 milliárd forint volt a főváros folyószámláján.

A racionalizálásokkal elérték, hogy március végéig "túléltek". Emlékeztetett: az energiaválságot azzal próbálták kezelni, hogy úgy döntöttek, a közösségi közlekedéshez, az ivóvíz-szolgáltatáshoz és a közvilágításhoz szükséges áramot napi áron szerzik be. Az első negyedévben körülbelül 29 milliárd forintot "spórolt meg" ezzel a módszerrel a főváros.

Az első három hónapban a kiadások 37 százalékát "vitte el" a közösségi közlekedés, 19 százalékát - 16,1 milliárd forintot - a szolidaritási hozzájárulás, 8 százalékot a kamatkiadás, 5 százalékot a közvilágítás.

A főpolgármester-helyettes szerint "a gólvonal felé tart a labda", a jelenlegi adatok szerint június második felében érik el a 25 milliárdos folyószámla-hitelkeret alsó határát, és augusztus végén 76 milliárd forint lesz a főváros hiánya.

(A nyitóképen: Karácsony Gergely főpolgármester (j) és Kiss Ambrus (független) általános főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2022. december 14-én.)

Címlapról ajánljuk
Szavazott a parlament a TEK önálóságáról, a költségvetésről és a legfőbb ügyész lemondási idejéről is

Szavazott a parlament a TEK önálóságáról, a költségvetésről és a legfőbb ügyész lemondási idejéről is

A keddi rendkívüli országgyűlési ülésen a napirendi felszólalások után és a mentelmi jogokról szóló szavazások előtt számos törvény végszavazására sor került.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: órákon belül szavaznak az új köztársasági elnökről, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden 9 órakor folytatódik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelynek utolsó napirendi pontjaként választhat új köztársasági elnököt a parlament. Az egyetlen hivatalos jelölt Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, akit a Tisza-frakció ajánlott - a Fidesz és a KDNP nem vesz részt a szavazáson. Előtte viszont nyolc zárószavazásra, négy mentelmi ügyi eljárásra, valamint a legfőbb ügyész lemondási idejéről szóló döntésre is sor kerül. Ezen felül egyetlen nap alatt tárgyalja majd le a Ház a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslatot. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×