Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Nyitókép: Getty Images/ Peter Cade

Szakértő: az egészséges ivóvízhez való hozzájutás már Magyarországon is probléma

Az ENSZ 2023-as vízügyi világjelentése szerint az emberek 26 százalékának nincs tiszta ivóvize, 46 százalékának pedig nincs hozzáférése WC-hez. A víz világnapja apropóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ környezetvédelmi mérnöke beszélt az InfoRádióban.

"Már hazai viszonylatban is látható, hogy az egészséges ivóvízhez való hozzájutás ma is sokszor probléma, főleg a nyári időszakban. Ez várhatóan még inkább probléma lesz" – mondta az InfoRádióban Bufa-Dőrr Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ környezetvédelmi mérnöke.

Magyarországon szerencsésnek mondhatjuk magunkat az ivóvíz mennyiségét és minőségét illetően is. Elsősorban mélységi, védett rétegvízbázisokat használunk ivóvíz-ellátásra, illetve parti szűrésű vízbázisokat – mint például a fővárosban is. Mennyiségi problémák ritkábban vannak, minőségi problémák viszont az elmúlt években annál inkább: a mélységi vízbázisokban lévő arzén okozott gondot.

A szakértő szerint a mára kiépült vízminőség-javító technológiák eredményeképpen viszont már elenyésző számú településen okoz problémát az arzén.

A vízbázisok az olyan felszíni, szennyvíz eredetű szennyezésekkel szemben is védettek, mint például a mikroszennyezők, gyógyszermaradványok.

Az ENSZ jelentése többek között arra mutat rá, hogy a víz 70 százalékát a mezőgazdaság használja fel, illetve hogy az elmúlt 40 évben évente durván egy százalékkal emelkedett a vízfelhasználás. A hazai viszonyok alapján Magyarországon is jelentős mennyiségű vizet használnak a mezőgazdaságban. "Ismereteim szerint azért viszonylag alacsony százalékban öntözik a mezőgazdasági területeket. Szerencsére

minden vízfelhasználással szemben elsőbbséget élvez az ivóvíz"

– mondta Bufa-Dőrr Zsuzsanna.

A népegészségügyi hatóság adatai alapján Magyarországon az emberek nagyjából 95 százaléka közműves ivóvízzel ellátott. További 3 százalék egyedi vízellátórendszerekből kapja az ivóvizet, melyek régi téeszterületek, külterületi üzemek. A lakosság 2 százaléka, körülbelül 200 ezer ember ivóvízellátása ma is ismeretlen. Ők elsősorban a saját kútjuk vizét használhatják, vagy a közműves vízellátórendszerből, közkifolyóról juthatnak ivóvízhez. Egyik ellátás sem biztonságos, a magánkutas ellátás esetén a mikrobiológiai vízminőség, vagy a nitrit és nitrát okozhat kockázatot. "Az is kockázatos, ha nincsenek tisztában ennek a vízfogyasztásnak a kockázataival" – tette hozzá Bufa-Dőrr Zsuzsanna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×