Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 12-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nyilatkozott a kormány a nyugdíjkorhatár emeléséről

Az uniós reformcsomag része a nyugdjrendszer reformja is, és Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára most fontos kérdéseket válaszolt meg.

Az uniós helyreállítási terv egyik része magában foglalja "a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is". A 2025. március 31-ig elkészítendő csomagnak eleme lehet a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítása többek között a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével, valamint a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével.

Ezért Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő Varga Mihályhoz intézett írásbeli kérdést arról, hogy mikortól és hány évre emeli az Orbán-kormány a nyugdíjkorhatárt. A Magyar Narancs által észrevett pénzügyminisztériumi válaszban Tállai András, a tárca parlamenti államtitkára annyit írt: "Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése nincs napirenden."

A szocialista pártelnök arra is kíváncsi volt egy másik írásbeli kérdésben, hogy megszünteti-e a kormány a “nők 40” korai nyugdíjba vonulás lehetőségét. Tállai András erre azt válaszolta, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának megszüntetését nem tervezik.

"A korábbi nyugdíjazás lehetővé teszi a például a nagymamák számára, hogy aktívabb szerepet tudjanak vállalni az unokáik gondozásában, ezzel követett módon segíti a fiatal édesanyák visszatérését a munkaerőpiacra. Az intézkedés ezzel a munkaalapú társadalom erősítését is szolgálja, segítve a nemzedékek közötti együttműködést és szolidaritást" – indokolta az államtitkár a döntést.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az iráni háború árnyékában emelkedett fel az elfeledett térség, ez lehet az új globális ütközőpont

Az iráni háború árnyékában emelkedett fel az elfeledett térség, ez lehet az új globális ütközőpont

Irán és Oroszország hosszú ideje szoros kapcsolatokat tart fenn egymással, ez számos területre kiterjed, a gazdaságitól kezdve a politikain át egészen a védelmi szempontokig. Az utóbbi hetekben egyértelműen a biztonsági szempontok kerültek előtérbe, ennek nyomán pedig a két ország között átjárót biztosító útvonalak szerepe is megnövekedett. Előtérbe került egy, a globális geopolitikai figyelmet csak alig megragadó terület, a Kaszpi-tenger. Úgy tűnik, hogy a hatalmas vízfelület válhat a jövőben az egyik legfontosabb közlekedési csomóponttá.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×