A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak februrától kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére, amely megszervezi az elosztásukat - döntött az Országgyűlés az élelmiszerláncot szabályozó törvény keddi módosításával.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó változtatást 138 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el a parlament kivételes eljárásban.
A módosítás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. A kisebb üzletek számára is lehetővé tették, hogy az élelmiszert karitatív szervezeteknek (vagy az ÉMK részére) felajánlják.
A jogszabály célja az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.
A fogyaszthatósági idő nélküli, továbbá a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozik a szabályozás.
A törvény indoklása kitér arra: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint az előállított élelmiszereknek mintegy harmada megy veszendőbe, holott azok megtermelése jelentős erőforrást igényel. Egy uniós felmérés szerint pedig az élelmiszerhulladék több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik.
Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is.
Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét.
A legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adója is növekszik az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára.
A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.
Az adóemelés az élelmiszer-pazarlás költségeinek fedezésére kell
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a módosító javaslatcsomag keddi általános vitájában arról beszélt, hogy létrejön egy központi szerv, az élelmiszermentő központ (ÉMK), amely az élelmiszerek újraelosztásával kapcsolatos koordinációs feladatokat látja el. Elmondta, a felajánlásra szánt élelmiszereket előzetesen be kell jelenteni a központnak, hogy azok a lehető leggyorsabban eljussanak a rászorulókhoz.
Mint mondta,
az élelmiszer-pazarlás költségét is a legnagyobb bevétellel rendelkező gazdasági szereplőknek kell finanszírozniuk, ezért a költségeket a kiskereskedelmi adó legfelső sávjának emelésével fedezik.
A törvény előírásai szerint az élelmiszerbiztonság érdekében az adományozásba bekapcsolódó köztes szereplők is csak az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (felir) azonosítója birtokában végezhetik ezt a tevékenységet. A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik a felir-azonosítóval rendelkezők elérhetőségének közzététele.
Az államtitkár szerint a közzétett adatok révén egymásra találhatnak a közétkeztetés szereplői.
10-15 ezer tonna plusz élelmiszer a rászorulóknak
Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta,
a friss árukra, így például a húskészítmények vagy a tejtermékek nem vonatkozik az új szabályozás.
Jelenleg a becslések szerint évente 50 ezer tonna élelmiszer megy kárba Magyarországon, és ebből mintegy 10-15 ezer tonnát tudnak eljuttatni a rászorulóknak, illetve továbbfeldolgozással más módon hasznosítani. Reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ez mintegy 20-30 ezer tonnára növekedhet.
Előfordulhat, hogy lehetetlen lesz betartani a határidőt?
Varga-Damm Andrea (független) a javaslat céljával, az élelmiszerpazarlás csökkentésével egyetértett, de úgy vélte: az előterjesztést kapkodva alkották meg, érdemes lett volna több időt szánni erre. Felvetette: cizellálni kellene még a részletszabályokon, mert egyes esetekben a kereskedőnek lehetetlen lesz betartania a 48 órás felajánlási szabályt. Rámutatott: komoly logisztika kell majd ahhoz, hogy országosan el tudják juttatni a felajánlott élelmiszereket.
A megsemmisítés is költséges
Herczeg Tamás (Fidesz) hangsúlyozta: az élelmiszer-hulladék közel feléért háztartások, másik feléért a vendéglátás és a kiskereskedelem a felelős. Úgy fogalmazott: ezek megsemmisítése is költséges, de emellett környezetszennyező is. Az élelmiszer-hulladék felelős az ember általi üvegházhatású gáz kibocsátásának nyolc százalékáért - hívta fel a figyelmet.
Az EU is komoly lépéseket tett az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében. Mérni kell az élelmiszer-hulladék mennyiségét a teljes élelmiszerláncban, és az a cél, hogy 2030-ig ez a felére csökkenjen - ismertette.
