Itt vannak a nagy élelmiszerláncokra vonatkozó szigorítás részletei

A miniszterelnök-helyettes hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, Nagy István agrárminisztert előadóként megjelölve, amely kedden már az Országgyűlés elé is kerül az általános viták sorában. A tervezett intézkedések az előző évben 100 milliárd forintnál magasabb adóalapot elérő élelmiszer-kereskedelmi láncokra vonatkoznak.

Az indítvány egyrészt megemeli a kiskereskedelmi különadót 2,5-ről 2,7 százalékra, változtat némileg a számítási módon is.

Másrészt arra kötelezi a nagy élelmiszerláncokat, hogy élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készítsenek és élelmiszermentési felelőst jelöljenek ki, továbbá a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert

a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ÉMK) részére ajánlják fel,

és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint járjanak el ezen élelmiszerek ügyében.

A nagy láncok közé nem tartozó más élelmiszer-vállalkozók számára lehetőségként kerül be a törvénybe, hogy az ugyanilyen közeli lejáratú élelmiszerét jogosult karitatív szervezet vagy az ÉMK részére felajánlhatják.

Élő adás

Ez az élelmiszermentő központ

• fogja kidolgozni az élelmiszer-felajánlással kapcsolatos részletes szabályokat,
• koordinálni az érintett élelmiszerek szállítását, elosztását,
• felügyelni az élelmiszerláncok élelmiszerhulladék-csökkentési tervét és javasolhat is azokban módosítást, sőt hatósági eljárást is kezdeményezhet azok vizsgálatára.

Az ÉMK a Karitatív Tanács szervezeti tagjaival, továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik, hogy azok eljuttassák az élelmiszert a rászorulók részére, megfelelő nyomonkövetés mellett. (Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.)

Bírságot szabnak ki, ha az éves élelmiszer-hulladék mértéke 2 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben meghaladja az előzetesen tervezett, valamint ha egy cég nem nyújt be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet. Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege amegelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6 százaléka.

A törvénymódosítás deklarált célja az élelmiszerpazarlás csökkentése.

A törvénymódosítás indokolásában megemlítik, hogy az élelmiszerlánc kereskedelemi szintjén jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik, az élelmiszer-pazarlás és -veszteség csökkentését kitűző FUSIONS (Food Use for Social Innovation by Optimising Waste Prevention Strategies) 2016-ban készült, az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslése szerint

az élelmiszer-hulladékok több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik. A javaslatban szereplő becslés szerint Magyarországon eg évi 50 ezer tonna is lehet

További becslések szerint a karitatív szervezetek jelenleg mintegy 10-15 ezer tonna élelmiszert juttatnak el a rászorulókhoz (valamennyi élelmiszer-vállalkozó által történt felajánlás eredményeként), mely élelmiszer-mennyiség rövid távon (3-5 év) 20-30 ezer tonnára növelhető - áll az indokolásban.

A törvény, ha elfogadják, 2022. február 1-jén lép hatályba.