Lakhatással kapcsolatos javaslatcsomagot dolgozott ki öt civil szervezet a politikai pártoknak, hogy beemeljék azokat a választási programjukba, majd a 2022-ben felálló kormány lakáspolitikai- és szociálpolitikai intézkedései közé.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület társelnöke szerint mindenképpen változásra van szükség, Magyarországon ugyanis lakhatási válság van, a lakhatási szegénység legalább 3 millió embert érint. Mint fogalmazott, minden harmadik háztartásnak van bizonyos mértékű lakhatási problémája, legyen szó a lakásminőségről, a megfizethetőségről, vagy arról, hogy nem tudnak adott esetben elköltözni meglévő ingatlanjukból.

A 20 pontból álló lakhatási minimum javaslatai azt célozzák, hogy ezek a problémák egyre kevesebb embert érintsenek, hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika valósuljon meg,

csökkenjen a hajléktalanság, bővüljön a non-profit lakásszektor és a megfizethető lakások köre

– hangsúlyozta Kovács Vera. Hozzátette: a javaslatok között szerepel például, hogy a lakhatás legyen az Alaptörvényben rögzített alapjog, hogy a kormányzaton belül legyen felelős szerve a lakáspolitikának, és hogy évente legalább a mindenkori éves GDP 1 százalékát fordítsák lakáscélra.

Továbbá, hogy legyen új adósságkezelési szolgáltatás és lakhatási támogatás. De a javaslatok között szerepelnek olyan könnyen bevezethető rendelkezések is, mint például a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának az országos hatásköri megtiltása, vagy mondjuk az önkormányzati lakások karbantartásához szükséges normatíva bevezetése – tette hozzá az egyesület társelnöke.

A civilszervezetek a lakhatási minimumot már eljuttatták a pártoknak. A hat ellenzéki párt közös programalkotó csoportja kifejezte elköteleződését a javaslatok mellett. Az öt szervezet a Párbeszéd, a DK, a Jobbik és a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselőivel már külön is tárgyalt.