eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nézők a vetítés kezdete előtt az újranyitott székesfehérvári Barátság moziban 2020. június 22-én. A koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet megszűnését követően ezen a napon tartják az első vetítést moziban.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

A hazai filmgyártást kevésbé viselte meg a járvány, mint a mozikat

A hazai mozik 72 százalékkal kevesebb látogatót fogadtak 2020-ban, mint egy évvel korábban.

2020-ban a koronavírus okozta járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek a hazai mozik. 2014-ben 105, 2019-ben 72 százalékkal (76 darabbal) több, összesen 181 mozi működött Magyarországon, és a mozitermek száma is közel százzal (30 százalékkal), 428-ra bővült 2019-re a 2014. évi adatokhoz képest. Ugyanakkor tavaly a filmszínházak több mint 10 százaléka nem tudott filmvetítést végezni, így összesen 161 mozi 401 moziteremmel fogadott látogatókat - derült ki a KSH összesítéséből, ami A mozik, filmek helyzete Magyarországon a koronavírus árnyékában című kiadvány alapján készült.

A járvány terjedésének megelőzése érdekében hozott intézkedések hatására a mozielőadások száma 257 ezerre, az egy évvel korábbinak közel a felére csökkent tavaly. A hazai filmszínházak a 2019. évinél 72 százalékkal kevesebb, 4,3 millió látogatót fogadtak, jegybevételük pedig 6,4 milliárd forintot tett ki 2020-ban, ami közel 71 százalékkal maradt el az előző évitől.

A hazai mozikban bemutatott premierfilmek száma 2020-ban 208 darab volt, 130 filmmel kevesebb, mint az előző évben ‒ ez 2014 óta a legalacsonyabb adat.

A filmek származási országa szerint az első helyen, mint minden évben, az Egyesült Államok állt, 56 filmmel. A másodikra Magyarország (34 film), a harmadik és negyedik helyre pedig az Egyesült Királyság és Franciaország (24-23 film) került.

A mozilátogatások számának megoszlása alapján még jelentősebb az amerikai filmek dominanciája: 2020-ban 68 százalékos piaci részesedést értek el, amelyet a brit produkciók követtek (9,2%).

A magyar filmek (koprodukciók nélkül) piaci részesedése 7,5 százalékos volt (319,4 ezer látogatás).

2019-hez képest az említett országok közül a brit és a magyar filmek látogatottsági aránya nőtt kismértében (4,2, illetve 2,2 százalékponttal), az amerikai filmeké csökkent (11,6 százalékponttal).

A múlt évben 85 egész estés (60 percnél hosszabb) magyar film készült, 16 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Közülük a tévéfilmek aránya 40, a mozifilmeké 33 százalékot ért el. 2020-ban a saját gyártású, filmszínházi bemutatásra készült hazai mozifilmek száma 28 volt, 17 filmmel kevesebb, mint 2019-ben, így a magyar filmgyártás 2020-ban jelentősen megtorpant. Műfaj-kategóriákat tekintve itthon a játék- és a dokumentumfilmek gyártása a döntő.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×