Mint arról az Infostart korábban beszámolt, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) korábbi tájékoztatása szerint március 1-jével az egészségügyi dolgozók 96,3 százaléka, több mint 106 ezer szakember választotta az egészségügyi szolgálati jogviszonyba lépést. Vagyis az előzetes adatokhoz és a korábban összesítettekhez képest is kevesebben, mintegy 4000-en döntöttek a kilépés mellett, akik egy–három havi végkielégítést kaptak, miközben a jogviszonyuk hosszától függően közalkalmazottként akár nyolchavi bérnek megfelelő összeg is megillethette volna őket.

A Világgazdaság szerint emiatt a vélelmezett jogsértés miatt fordultak többen az Alkotmánybírósághoz: az ügyben a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért), a Magyar Helsinki Bizottság és a Magyar Orvosi Kamara is segíti őket. A TASZ a Helsinki Bizottsággal és a MOK-kal közösen készített egy beadványt, amit május 17-ig, kitöltve elküldhettek az Alkotmánybíróságnak az érintettek.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az InfoRádiónak jelezte: a Magyar Orvosi Kamara, együttműködve alkotmányjogászokkal és más szervezetekkel, létrehozott egy beadványmintát. A MESZK ezt adta közre azon egészségügyi szakdolgozók számára, akik nem írták alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt, így az álltuk kapott végkielégítés összege nem a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott módszerek és elvek figyelembe vételével kerültek meghatározásra.

Korábbi időszakban, amikor közalkalmazottként történt a végkielégítés megállapítása, egy közel negyven éve szolgálatban dolgozó kollégának nyolchavi végkielégítés járt, de még azoknak is négy–hat hónapnyi, akik ennél kevesebbet dolgoztak – tette hozzá Balogh Zoltán. Az új konstrukcióban viszont egy–három havi bérnek megfelelő összeget kapott azt, aki nem írt alá, ami sokkal előnytelenebb.

Az elnök kiemelte: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az első pillanattól kezdve próbálta azt kifejteni, hogy az új szolgálati jogviszonyban meghatározottak ne vonatkozzanak a szakdolgozói karra, ugyanis nekik nincs további olyan ellentételezés a törvényben beígérve, mint ami látható az orvosi karnak a mellékletben szereplő bértábla vonatkozásában, ami motiválta volna őket arra, hogy ezen új jogállásban elfogadják az esetleges veszteségeket is.

A kamara szerint szerzett jogok, több évtizedes olyan szolgálati jogviszonyok el nem ismerése történt meg egy egyszeri, az erre az alkalomra kialakított további rendelkezésekkel, ami előnytelen helyzetbe hozott több ezer egészségügyi dolgozót. „Ez a fajta előnytelen helyzet nemcsak szakmai, hanem anyagi megbecsülés elmaradását vonta maga után.”

Arra vonatkozóan, hogy pontosan hányan fordulhattak az Alkotmánybírósághoz, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának egyelőre nincsenek pontos információi.