Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.41
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő

Tavasszal szavaznak a köznevelési törvény módosításáról

Az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe veszi a benyújtott javaslat.

Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban hoz döntést a köznevelési törvény módosításáról - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely az Alkotmánybíróság döntésére reflektálva, ugyanakkor a jogalkotói szándékot is szem előtt tartva biztosítja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárások pontosítását.

A javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt lenne és a szülő nem járt el az ügyben. Az eljárási határidők lerövidülnek, ezáltal még hamarabb megszülethet az Oktatási Hivatal döntése, és az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás is gyorsabban lezárulhat. Kivételesen indokolt esetben, újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti.

Hangsúlyozták: a törvénymódosítás fontos eleme, hogy a szakiskolai tanulók esetében is lehetővé válik a szakmai oktatásban vagy képzésben való részvétel szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyeken.

Annak érdekében, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelő családok terheit csökkentsék, amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés megszavazza, az ilyen betegséggel küzdő óvodás vagy általános iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásában - például vércukorszintmérés - az óvoda vagy iskola is részt fog vállalni a tanuló 14 éves koráig. A feladatellátásba bekapcsolódó dolgozók bevonására önkéntes alapon, előzetes felkészítés után, külön többletjuttatás fejében kerül sor - ismertette a tárca.

A közlemény szerint a tanárképzés megerősítését, a köznevelési és a felsőoktatási szakterület szorosabb együttműködését szolgálja, hogy a jövőben a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják a továbbképzéseket, az érintett főigazgatók megbízásakor pedig a köznevelési intézményben szerzett vezetői tapasztalatot is figyelembe lehet majd venni.

Jelezték azt is, hogy a törvényjavaslat részeként szabályozzák az úgynevezett kórházpedagógiai tevékenység fogalmát és működését, ami a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátását teszi hatékonyabbá, ezzel is támogatva az érintett diákokat tanulmányaik folytatásában.

Az ezeken túl számos hatályos rendelkezés egyszerűsítését is lehetővé tevő törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során a különböző véleményező szervezetek - több hasznos szakmai észrevétel megfogalmazása mellett - pozitívan értékelték a javaslatcsomag számos meghatározó elemét - áll a minisztérium közleményében

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×