Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Tavasszal szavaznak a köznevelési törvény módosításáról

Az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe veszi a benyújtott javaslat.

Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban hoz döntést a köznevelési törvény módosításáról - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely az Alkotmánybíróság döntésére reflektálva, ugyanakkor a jogalkotói szándékot is szem előtt tartva biztosítja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárások pontosítását.

A javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt lenne és a szülő nem járt el az ügyben. Az eljárási határidők lerövidülnek, ezáltal még hamarabb megszülethet az Oktatási Hivatal döntése, és az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás is gyorsabban lezárulhat. Kivételesen indokolt esetben, újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti.

Hangsúlyozták: a törvénymódosítás fontos eleme, hogy a szakiskolai tanulók esetében is lehetővé válik a szakmai oktatásban vagy képzésben való részvétel szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyeken.

Annak érdekében, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelő családok terheit csökkentsék, amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés megszavazza, az ilyen betegséggel küzdő óvodás vagy általános iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásában - például vércukorszintmérés - az óvoda vagy iskola is részt fog vállalni a tanuló 14 éves koráig. A feladatellátásba bekapcsolódó dolgozók bevonására önkéntes alapon, előzetes felkészítés után, külön többletjuttatás fejében kerül sor - ismertette a tárca.

A közlemény szerint a tanárképzés megerősítését, a köznevelési és a felsőoktatási szakterület szorosabb együttműködését szolgálja, hogy a jövőben a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják a továbbképzéseket, az érintett főigazgatók megbízásakor pedig a köznevelési intézményben szerzett vezetői tapasztalatot is figyelembe lehet majd venni.

Jelezték azt is, hogy a törvényjavaslat részeként szabályozzák az úgynevezett kórházpedagógiai tevékenység fogalmát és működését, ami a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók köznevelési ellátását teszi hatékonyabbá, ezzel is támogatva az érintett diákokat tanulmányaik folytatásában.

Az ezeken túl számos hatályos rendelkezés egyszerűsítését is lehetővé tevő törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során a különböző véleményező szervezetek - több hasznos szakmai észrevétel megfogalmazása mellett - pozitívan értékelték a javaslatcsomag számos meghatározó elemét - áll a minisztérium közleményében

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×