Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem (TE) rektora beszédet mond A koronavírus hatásai az élsportra elnevezésű műhelykonferencián a Testnevelési Egyetemen, Budapesten 2020. június 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Mocsai Lajos a felsőoktatás átalakításáról beszélt

Magyar Rektori Konferencia társelnöke szerint a bolognai egyezmény revíziója az első most.

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyik legfontosabb feladata jelenleg a bolognai egyezmény revíziója – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, akit nyáron az MRK társelnökévé választottak.

Hozzátette: ez a munka a teljes képzési spektrumot érinti. Szó van például a többciklusú képzés jogszabályi követelményeinek teljesíthetőségéről, a felsőoktatási szakképzések helyzetéről, a szakképzés áttagolásának hatásairól, a felnőttképzés fejlesztésének lehetőségeiről vagy a különböző képzési szintek közötti átjárhatóságról.

Mocsai Lajos a konferencia további feladatának nevezte a képzési és kimeneteli követelmények felülvizsgálatát. Kijelentette: "Nagyon fontos a tanulmányi eredményesség javítása, a tartós életpálya-sikeresség megalapozása, az indirekt módon a munkaerőpiacról levezetett igények feltárása és az azokhoz való alkalmazkodás". Mint mondta, javítani kell a tanulók támogatását, segíteni a tájékozódásukat, tanulási élményt és motivációs bázist adni, továbbá biztosítani a szakok közötti átjárhatóságot.

A Magyar Rektori Konferencia foglalkozott az új felsőoktatási modell tapasztalataival is – mondta el a társelnök.

Ez nyolc korábban állami fenntartású felsőoktatási intézményt jelent, amelyek alapítványi fenntartású intézménnyé alakultak át.

Mint fogalmazott, alapvető céljuk a törvényesség és a szabálykövető magatartás mellett az egyetemek tudásának, képzési színvonalának, autonómiájának fenntartásával folyó módszerek vizsgálata volt.

Mocsai Lajos beszámolt arról is, hogy a rektori konferencia javaslatot tett a felsőoktatásban dolgozó oktatók bérrendezésére. Leszögezte: "folyamatos tárgyalás zajlik, de jelenleg, ilyen háborús körülmények között, amit a világjárvány okoz, kicsit türelmesnek kell lennünk, azonban a kérdést folyamatosan napirenden tartja az MRK".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×