Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat (Covid-19) a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján Budapesten 2020. május 1-jén. Reprezentatív minta alapján, csaknem 18 ezer ember bevonásával, átfogó szűrővizsgálatba kezdett a Semmelweis Egyetem (SE) vezetésével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával a négy hazai orvosképző. A vizsgálatok célja, hogy pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről és a koronavírussal fertőzöttek valós számáról. A tesztelésen a KSH által kiválasztottak vesznek majd részt meghívásos alapon, az ország egész területéről, 14 év felett, minden korosztályból, és valamennyien magánháztartásban élők.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Koszticsák Szilárd

Egy orvosszakszervezet komolyabb gondokat lát az eü-béremelés fonákján

Ha nem lehet egy orvosnak másodállása, annak a betegellátás fogja meginni a levét - figyelmeztet a Magyar Orvosok Szakszervezete.

A Magyar Orvosi Kamara ajánlásaival együtt emelheti meg kormányjavaslatra a magyar Országgyűlés a hazai orvosok bérét, körülbelül a kétszeresére. Az orvosbéremelésért cserébe viszont keményen büntetik majd a hálapénz "intézményét", akár a "hálás" beteg is büntethető lesz majd. A hétfőn benyújtott törvényjavaslatról már kedden dönthetnek a képviselők, a sebtiben "átmenő" szabályozással kapcsolatban azonban számos kritika érkezett, ezek közül a MOK-éit mind elfogadta a kormány.

A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint viszont túl sokba kerülne mind az orvosoknak, mind a betegeknek a kormány bejelentett béremelési terve - olvasható az érdekképviselet által kiadott közleményben.

A szervezet "felháborítónak tartja", hogy

az illetékes minisztérium mindössze 4 órát adott

a törvénytervezet tanulmányozására az érdekképviseleteknek, ezért követeli, hogy egy ilyen horderejű változást előzzön meg szélesebb körű, alaposabb egyeztetés.

A közleményben az is olvasható, jelentős érdeksérelemmel jár a - Magyar Orvosi Kamara által viszont feltételekkel elfogadott - másodállás-tilalom, illetve egy egyelőre ismeretlen hivatal engedélyéhez kötése, ami csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogát. Továbbá

a másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz vezethez, ami a vidéki kórházakat is ellehetetleníti.

A szervezet arra is rámutat, hogy egy orvos a változtatással akár 2 évre is "átrendelhető" lesz, indok és garanciák nélkül.

"A MOSZ úgy véli, hogy a Kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat. Jelen formájában a törvénytervezetet a Magyar Orvosok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, és egyeztetést kezdeményez az illetékes szakminisztériummal" - zárul a közlés.

Ismert, az orvosok bére lépcsőzetesen megkétszereződik Magyarországon, de a döntés miatt a béremelésből kimaradó szakdolgozók is tiltakoztak már.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×