Infostart.hu
eur:
354.05
usd:
303.73
bux:
134455.46
2026. június 1. hétfő Tünde
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (j) fogadja Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét a Karmelita kolostorban 2020. október 3-án. Balra Álmos Péter Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nem egészen így képzelte az orvosbéremelést a MOK elnöke

"Önmagában értelmezhetetlennek" nevezte a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádióban a béremelést is tartalmazó, orvosok jogállásáról szóló, gyors törvénymódosítást.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény villámgyors beterjesztése váratlanul érte, mert a részletszabályokról egyeztetni kellett volna – mondta az InfoRádióban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.

"Megbeszélést folytattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel, ahol megegyeztünk abban, hogy az orvosi kamara által kidolgozott bértáblát bevezetik. Beszéltünk arról, hogy együttműködésben, szükséges átalakítások lesznek az ellátórendszerben, és ott a miniszterelnök jelezte azt, hogy a jogviszonyban is változást szeretne. Jó néhány, általunk is szükségesnek tartott lépésről is beszélt, ilyen az ellátórendszer szerkezetének hozzáigazítása a korszerű igényekhez és technológiai lehetőségekhez. Ezekben éppúgy, mint a hálapénz kivezetésében jelezte az orvosi kamara, hogy partner lesz" – vázolta Kincses Gyula.

De a partnerség az ő felfogása szerint azt jelenti, hogy

"együtt gondolkodunk és együtt dolgozunk",

nem pedig azt, hogy "egy nem ismert szövegre kapásból rábólítunk".

Magával az iránnyal, hogy egy jobban szervezett egészségügyre van szükség, a Magyar Orvosi Kamara egyetért a kormánnyal, de "ez a törvény önmagában értelmezhetetlen" a kamarai elnök szerint.

"Mert ha ehhez nem tesszük hozzá a szerkezeti, működési és finanszírozási változásokat, akkor ez már problémát jelent. Másrészt olyan, átmenet nélküli határidőket tartalmaz a törvény, ami szintén a közszolgáltatások működőképességét veszélyeztetik" – tette hozzá. Szerinte ezekről a kérdésekről beszélni kellett volna, a részletszabályokat a teljes szakmával át kellett volna tárgyalni, hogy az egészségügy kultúrájához igazított szabályok szülessenek.

Mint fogalmazott, az a fajta "katonás szemlélet", hogy két évre ki lehet rendelni valakit, vagy indoklás nélkül át lehet helyezni máshová, az az egészségügyi szellemiségtől és kultúrától "teljesen idegen".

"Egy katona azzal jelentkezik a katonai pályára, hogy tudja, az mivel jár. És ő ezt vállalja. Az orvosok azonban nem ezzel jelentkeztek az orvosi egyetemre, egy sokkal autonómabb, szabadabb foglalkozást választottak, amely ilyen korlátozást nehezen tűr" – jelentette ki Kincses Gyula.

Az új törvény egyfajta konfliktushelyzetet idézhet elő az orvosi és a szakdolgozói kamara között, de a MOK elnöke nagyon reméli, hogy nincs erről szól.

"Partnereknek tekintjük a szakdolgozókat, a korszerű gyógyítás csapatmunka. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a szakdolgozókat, jó irányba indult el a két kamara közötti együttműködés. A törvény valóban okoz egyfajta, remélem, hogy csak átmeneti zizegést, hiszen eddig a szakdolgozók léptek előrébb bérben, igaz, nem eleget. Most az orvosok lépnek egy nagyobbat.

Remélem, ezt a feszültséget a kormány majd tudja orvosolni"

– mondta Kincses Gyula, és hangsúlyozta: nem az orvoskamara fogadta el a szóban forgó törvényt, hanem a parlament.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

A kormányfő szerint Sulyok Tamás minden súlyos pillanatban a hallgatást választotta, több a feladata annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, protokolleseményeken vegyen részt. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, egy hónapot vesz igénybe Sulyok Tamás elmozdítása, de igyekezni fognak. „Minden báb elmozdításáról szó lesz.” A Tisza frakciója akár már hétfőn döntést hozhat arról is, hogy milyen módon válasszák meg Sulyok Tamás utódát.

Tisztítótűz, kisöprés, kirakatperek, bebörtönzések – példák a rezsimváltás utáni elszámoltatásokra

Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megdöbbentő átrendeződés történt a magyar kiskereskedelemben

Megdöbbentő átrendeződés történt a magyar kiskereskedelemben

A hazai napi fogyasztási cikkek piaca 2025-ben 5,6 százalékkal bővült, meghaladva az inflációt, és az év második felétől már a volumenértékesítés is növekedésnek indult. A diszkontok, drogériák és az e-kereskedelem voltak a piac egyértelmű nyertesei, miközben a bolthálózat tovább zsugorodott: mintegy 450 üzlet zárt be, és több mint 400 független bolt csatlakozott franchise-rendszerhez. A kiskereskedelmi toplistát továbbra is a Lidl vezeti 1801,6 milliárd forintos forgalommal, míg a CBA a KEREKES-láncal való fúziójának köszönhetően tíz év után visszaszerezte a harmadik helyet, megelőzve a forgalomcsökkenést elszenvedő Tescót. A piaci koncentráció folytatódik, a diszkontok részesedése stabilan 40 százalék fölött áll, a szupermarketek és a független kisboltok pedig tovább veszítenek pozícióikból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×