INFORÁDIÓ
2021. szeptember 27. hétfő
Adalbert

kitüntetés

augusztus 20.

nemzeti ünnep

Áder János köztársasági elnök (j2) beszélget Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával (b), miután átadta neki a Magyar Szent István-rend kitüntetést az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a Sándor-palotában 2020. augusztus 20-án. Mellettük Kövér László házelnök (j), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2) és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j3).

Szemerédi Endre matematikus kapta a Szent István-rend kitüntetést

Infostart / MTI

A szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában, amikor - Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében - átadta az idei Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának.

A Szent István-rend a magyar nemzet tiszteletének legrangosabb kifejezése - hangoztatta Áder János. Mint mondta, azért vagyunk itt, hogy tisztelettel adózzunk Szemerédi Endre teljesítménye, a matematika tudományában elért korszakalkotó eredményei előtt, amivel jelentős mértékben öregbítette Magyarország jó hírét.

Hangsúlyozta, az augusztus 20-ai ünnepnaphoz érve, a sokféle bizonytalanság, a hétköznapok küzdelmei mellett ez a biztos pont, a rend: megmutatjuk, rivaldafénybe állítjuk az élenjárókat, akikre a magyar nemzet büszke lehet.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy a Szent István-rend idei kitüntetettjének állítása szerint a véletlen vezette a tudományos pályára: egy baráti jó tanácsra fordult az orvosi pálya helyett a matematika-fizika területe felé.

"A második véletlen pedig 1970-es évek közepén érte, amikor a Duna-parton sétálva eszébe jutott egy csaknem 40 éve megválaszolatlan matematikai kérdés bizonyítása, levezetése. Erdős Pál és Turán Pál 1936-os rejtvényének megoldása +véletlenül+ neki jutott eszébe" - idézte fel Áder János, hozzátéve: ez a matematikai levezetés, ami egy kérdésből tételt alkotott, Szemerédi Endrét a tudományos közélet élvonalába emelte. Neve a számelmélet, a kombinatorika világában hamarosan fogalommá vált, és a nagy elődökhöz felnőve ettől a pillanattól maga is a problémamegoldás mestere lett. A róla elnevezett fogalommal biztosította tudományos halhatatlanságát, a legnagyobbakhoz illően - mondta az államfő.

A matematikust méltatva Áder János úgy fogalmazott, hogy Szemerédi Endre karrierjéhez, a nemzetközi állásajánlatokhoz, a legjobb egyetemeken folytatott kutatáshoz, a saját és a társakkal publikált cikkeihez, a kortársak tiszteletteljes elismeréséhez a véletlennél sokkal több kellett. Szükség volt hozzá eltökéltségre, szorgalomra, teljesítményre és hitre, valamint a válaszok elszánt keresésére - fűzte hozzá.

"Ön matematikai értelemben bebizonyította, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre. Vagyis a legnagyobb bizonytalanságban is mindig van valamennyi bizonyosság. A matematika ott van mindenütt. A természetben és a társadalmi kapcsolatokban" - fogalmazott a köztársasági elnök, aki Szemerédi Endrét a matematika szupersztárjának, példaképnek, iskolateremtő tudósnak nevezte.

Portré

Szemerédi Endre 1940. augusztus 21-én született Budapesten. Apai ösztökélésre kezdte el az orvosi egyetemet, de még az első félévet sem fejezte be. A Finommechanikai Vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként, majd egy barátja tanácsára 1960-ban jelentkezett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának matematika-fizika szakára. Az egyetemen mesterei voltak többek közt Turán Pál és Erdős Pál, utóbbi biztatására kezdett el intenzíven foglalkozni a kombinatorikával. 1965-ben szerzett diplomát, majd 1967-től Moszkvában töltötte kandidátusi időszakát és diszkrét matematikából írta disszertációját. (A diszkrét szó matematikai értelemben a folytonosság hiányára, az elkülönült részekből álló felépítésre utal.) 1970-ben Moszkvában védte meg kandidátusi, később Budapesten akadémiai doktori értekezését.

Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársa lett, majd az intézet főmunkatársa, tudományos tanácsadója volt, később kutatóprofesszori megbízásokat kapott, jelenleg professor emeritus. Az 1970-es évek végétől több amerikai egyetemen is volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1986-ban a New Jersey-ben található Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást.

Nemzetközi hírnevét az Acta Arithmetica című szakfolyóiratban 1975-ben, harmincöt éves korában közzétett cikke alapozta meg, amelyben egy évtizedek óta fennálló matematikai problémát oldott meg. Erdős Pál és Turán Pál 1936-ban fogalmazták meg azt a sejtést, hogy az egész számok bármely pozitív sűrűségű sorozata tartalmaz egy akármilyen hosszú számtani sorozatot. Szemerédi megoldása a nemzetközi szakmai berkekben "magyar tudománynak" is nevezett kombinatorika egyik alapvető tételévé vált, de alkalmazzák a számelméletben és a számítástudományban is. Felismerte, hogy minden gráf felbontható véletlenszerű részekre, ezek száma pedig pusztán attól függ, hogy milyen pontossággal követelik meg a véletlenszerűséget.

1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett. 2010 óta az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának is tagja. Részt vesz az Acta Mathematica Hungarica és a Combinatorica című szakfolyóiratok szerkesztésében.

A gráfelmélet egyik legismertebb szakértője, nemzetközi tudományos elismertséget szerzett kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival, az elsők között ismerte fel az elméleti számítástechnika fontosságát.

A számítástudomány területén a hashing algoritmusokkal, ritka adathalmazok elérési idejével, Turing-gépekkel, Boole-függvények komplexitásával, kiválasztási és rendezési problémákkal is foglalkozott.

Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. Kétszer kapta meg a Grünwald Géza-díjat (1967,1968), 1973-ban Rényi-díjas lett, 1975-ben a nemzetközi Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság (SIAM) Pólya-díjával, 1978-ban az MTA Matematikai Díjával, 1979-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki. 2008-ban a svéd Rolf Schock-díjban részesült, és ugyanebben az évben elnyerte az amerikai Leroy P. Steele-díjat is a "Nagyhatású hozzájárulás a matematikai kutatáshoz" kategóriában. A díj indoklása szerint 1975-ben megjelent tanulmánya "a kombinatorika valódi mesterműve, amely olyan új ötleteket és eszközöket tartalmaz, amelyeknek a hatása messze túlmutat a szóban forgó nehéz probléma eldöntésén". 2012-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki a matematika több területén, a számelméleten, a kombinatorikán és az elméleti számítógép-tudományon átívelő, nemzetközi mércével mérve is kivételes jelentőségű tudományos és kutatói munkásságáért, példaértékű életpályája elismeréseként. Szintén 2012-ben vehette át a Norvég Tudományos Akadémia Abel-díját, amelyet a matematika Nobel-díjának szokás nevezni. A díjjal a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való hozzájárulását, valamint az additív számelmélet és az ergodikus elmélet területén kifejtett munkásságát ismerték el. 2012 novemberében az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díjára érdemesítették, és a Prima Díjat is ebben az évben vehette át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. 2015-ben az Óbudai Egyetem díszdoktora lett.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018