A trianoni évforduló és államalapító Szent István király szellemében, a magyar és az uniós jövőre vonatkozó elképzeléseinek felvázolásával mondott beszédet Orbán Viktor.

Kifejtette: a saját otthont, földet, hazát nyújtó államiság a népek életének inkább kivételes mint természetes létállapota, és egy népnek, ha saját hazára vágyik, saját törvényei és szokásai alapján akarja berendezni életét - és a magyar 1000 év tanúsága lapján ilyen -, akkor azért minden nap meg kell küzdenie, akkor is, ha ez a hétköznapokban nem nyilvánvaló.

A hétköznapokban olyan, a történelem során visszatérő veszedelmek fenyegetnek, mint a lustaság, a szűklátókörűség, a "minden jár" és az "itt és most", fejtette ki miniszterelnök.

Beszélt a honfoglalás és az államalapítás nagy teljesítményéről, a nomád életről a keresztény hitre való áttérésről. "Hála és köszönet - legalább ennyit mondanunk kell augusztus 20-án, emlékeztetve, hogy mennyi vér, áldozat és vitézség kellett ahhoz, hogy ma itt állunk. Dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának!" - mondta Orbán Viktor.

Ma még kevesen tudják, hogy milyen fontos szerep vár önökre a trianoni 100 év fogságából épp kitörő, a kishitűség nyomorúságos gúnyáját épp ledobó Magyarország gyarapításában - fordult a honvéd tisztekhez. "Nemcsak a honvédség bővülő fegyvertára miatt, hanem mert önök mától egy régi magyar igazság letéteményesei: az élet kötelesség. Ez ma halványulóban van, de mégis, Magyarország jövője ezen áll vagy bukik. Ezt önöknek kell személyes példájukkal a közérzületbe visszahozniuk, méltó díszbe öltöztetniük és szétterjesztve többségre vinniük" – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Úgy értékelte, ez az elv ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe, ez űzi el az élet értelmetlensége fölött való töprengést, letöri a hiú önzést, amely úgy behálózta már az európai életet.

Az államalapítók és az új honvédtisztek előtti főhajtás mellett a miniszterelnök utalt arra is, hogy ma felszentelik és átadják az Összetartozás emlékhelyét Budapesten. Ennek kapcsán elmondta, a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán "az évszázad tanúságaival, az országvesztés veszélyével a tudóstársadalom, az elszakítottan élő magyarok, egyházaink és a magyar politikai élet színe java az Országgyűlésben szembenézett és számot vetett. Ez oda vezetett, hogy

kimondjuk a trianoni 100 év magányának lezárását.

Leszögezte, mi magyarok vagyunk a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gadzasággal rendlekező országa, és végre meg kell értenünk, hogy ebből kötelességek fakadnak, melyek elől nem bújhatunk el. Ezért meghirdették az új korszak nemzeti politikáját, az előttünk álló évtizedeket legjobb tudásuk szerint felmérve bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott együttműködési szándékukat.

Ma a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy szét kell kürtölnünk a világ minden szegletébe, ahol magyarok élnek, hogy

• Magyarország nemcsak megmaradt, hanem nagy idők kapujában győzelemre áll.
• Magyarország biztonságos otthon, hazavár mindenkit.
• Végre megértettük, a magyarok soha többé nem engedhetik meg maguknak a gyengeség luxusát.

A kormányfő szerint a 21. századi Magyarország nemzeti politikájának hét törvénye, van:

- haza csak addig van, amíg van, aki szeresse,
- minden magyar gyermek újabb őrhely,
- az igazság erő nélkül keveset ér,
- csak az a miénk, amit meg tudunk védeni,
- minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük,
- határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs,
- egyetlen magyar sincs egyedül.

Európa hajója megfeneklett, világpoziciója megbicsaklott - tért át szélesebb kitekintésre a kormányfő, rámutatva, hogy a világkereskedelem más országokat hozott nyerő helyzetbe, és ezek mára túlnőttek Európán. A kontinens versenyre kényszerül, véget ért az európai szellem és technológia fölénye.

Az EU vezetőinek ki kell dolgozniuk az újfajta együttműködés, a megújulás mikéntjét - kérdés, hogy Európa népei egértik és elfogadják-e azt, valamint annak rájuk vonatkozó következményeit. Kétségek gyötrik az európai civilizáció miatt - mondta Orbán viktor. Úgy látja, az országok széttartó pályán haladnak, Nyugat-Európa lemondott az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok adta boldogságról, lemondott a keresztény Európáról, helyette a családok szivárványosításával, az istentelen kozmosszal, nyitott társadalamakkal kísérletezik.

Közben keleten épp ellenkezőleg, a keresztény értékek mentén akarják szervezni az életüket, "védjük a határainkat és migránsok helyett saját gyermekeikre hagyjuk a hazánkat".

"Ismeretlen vizeken hajózuk. A Nyugat elvesztette vonzerejét a szemünkben, Közép-Európa nem tűnik kívánatoos világnak az ő szemükben. Európának úgy kell megtalálnia a jövőjét, hogy egyik fele se kényszeríti a másikra a világnézetét"

- hangsúlyozta.

Mindez segélykiáltás is azon közép-európai népenek, amelyek keresztény értékek mentén akarnak élni - mondta, hozzátéve, meg kell találni azt a formát, amely lehetővé teszi a szövetséget és hozzájárul a kontinens jövőjéhez is. "Közép-Európát nekünk, középeurópaiaknak kell megszerveznünk", mert a kéretlen segítség (próbálkoztak a törökök, a Habsburgok, a németek, a szovjetek) nem szokott jóra vezetni, ráadásul ilyenkor az erőforrásaink hasznát mások élvezik, az az ő hatalmukat növeli.

Visszatérve az Összetartozás emlékhelyére, Orbán Viktor hangsúlyozta, ez

"összekapcsol bennünket,

jelképe annak, hogy közös örökösei vagyunk a magyarok világraszóló teljesítményének, amlelyet a kultúra, a tudomány, a gadzaság és a sport világában letettek az emberiség asztalára. Legyünk rá büszkék, őrizzük meg és tegyük hozzá a magunk részét" - szólított fel a miniszterelnök. Mindemellett háláját és legmagasabb elismerését fejezte ki az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért és hűségükért a szülőföldjükhöz.