Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Nyitókép: Pixabay

Ezek voltak a leggyakoribb GDPR-hibák Magyarországon

A korábbiakhoz képest nagyobb kötelezettséget ró az adatkezelőkre a csaknem egy éve hatályba lépett európai uniós adatvédelmi csomag. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a szervezet elmúlt évi tevékenységét értékelve felhívta a figyelmet az adatvédelmiincidens-bejelentő működésére.

Péterfalvi Attila szerint az uniós szabályozás szűkíti ugyan a nemzeti mozgásteret, de közben alapelvi szintre emeli az adatkezelők elszámoltathatóságát. Nem csak tisztességesen, átlátható módon és törvényesen kell az adatkezelést folytatniuk, de képesnek kell lenniük ezt igazolni is - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

"A GDPR nagyobb hangsúlyt helyez a korábbi adatbiztonsági követelmények érvényesülésére, és az adatbiztonsági incidenseket a hivatalnál is be kell jelenteni" - figyelmeztetett. Ezt egyébként a hivatal internetes oldalán, a www.naih.hu-n működő úgynevezett adatvédelmiincidens-bejelentőn lehet megtenni.

A minap került egyébként nyilvánosságra egy tavaly augusztusi eset, amely miatt 11 millió forintos bírságot szabtak ki a Demokratikus Koalícióra, ugyanis egy hackertámadás miatt hatezer ember különleges adata, pártszimpátiája került nyilvánosságra.

"Az adatvédelmiincidens-bejelentési kötelezettség az adatkezelőt terheli. Az adatbiztonság követelményrendszere szerint pedig olyan biztonsági megoldásokat kell alkalmazni, hogy adatvédelmi incidens ne következzen be, és olyan kódolást kell alkalmaznia, hogy az ne legyen visszafejthető" - mondta Péterfalvi Attila.

Péterfalvi Attila a hivatal elmúlt évi ügyeiből kiemelte, hogy 12-12 millió forint adatvédelmi bírságot szabtak ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és annak nyíregyházi missziójára, jogellenes adatkezelés miatt.

A hatóság - beadványok nyomán - felkérte az alapvető jogok biztosát, vizsgálja meg: megfelelő-e a különélő, szülői felügyeletet nem gyakorló szülők tájékoztatásának jogszabályi háttere és gyakorlata. A különböző jogszabályok ugyanis nem egyértelműek abban, a szülői felügyeletet nem gyakorló szülőt megilleti-e a tájékoztatás joga gyermekének adataival összefüggésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×