Elfogadta az Országgyűlés a kormány családvédelmi akciótervének bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. A parlament 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett hagyta jóvá Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslatát.

A törvény kimondja: az állam készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére a 2019. július 1. és 2022. december 31. között megkötött hitelszerződések alapján folyósított, az úgynevezett babaváró támogatással nyújtott banki kölcsönökre.

Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100 százaléka. A családok támogatásáról szóló törvény módosítása azt is tartalmazza, hogy a babaváró támogatással nyújtott hitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosítékot nem írhat elő.

A kormány felhatalmazást kap továbbá arra, hogy rendeletben szabályozza a babaváró támogatással nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás részletes szabályait.

Az elfogadott módosítás érinti a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt is a babaváró támogatásnak, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlási támogatásának szja-mentessége érdekében.

A 2022 végéig igényelhető, maximum 10 millió forintos, kamatmentes babaváró támogatás szabadon felhasználható, házaspárok vehetik igénybe, ha a feleség legalább 18, de legfeljebb 40 éves, egyikük dolgozik vagy biztosított, büntetlen előéletűek és nincs adótartozásuk. A törlesztés legfeljebb 50 ezer forint lehet, de ha úton van az első baba, a várandósság 12. hetétől felfüggeszthető a visszafizetés. Ha csak egyetlen gyermek érkezik a családba, a hitel mindenképpen kamatmentes marad, de ha három utód születik, a teljes összeget elengedi az állam.

A nagycsaládosoknak új, hétszemélyes autó vásárlásához legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást nyújt az állam, maximum a jármű árának 50 százalékáig. Ez a lehetőség is 2022-ig áll fenn.

Vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek a Corvinus fenntartói jogai

A Ház döntött arról is, hogy a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz kerülnek július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai.

A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, illetve az alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatot 133 igen, 54 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A Maecenas Universitatis Corvini közérdekű vagyonkezelő alapítványként jön létre, létrehozásakor az állam képviseletében a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jár el. Az alapítvány feladata oktatási intézmény, kiemelten a Budapesti Corvinus Egyetem alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása. Ezek érdekében gazdasági tevékenysége során az alapító által rendelt, valamint az alapítványhoz csatlakozók által nyújtott vagyont kezeli.

Az alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási programot működtet, rászorultsági alapú támogatást biztosít, tehetséggondozó programok működését támogatja.

A törvény tételesen felsorolja az alapítvány részére átadandó fővárosi, székesfehérvári, lakitelki ingatlanokat. Kivételt képez a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri központi épülete: esetében örök időre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat írnak elő, hogy az ingatlant a jelenlegi funkciójának megfelelően hasznosítsák a jövőben is.

Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást az egyetemmel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.

A kormány emellett az alapítvány rendelkezésére bocsájtja a Mol és a Richter 10-10 százaléknyi részvénycsomagját, amelyek hozamából támogatja a jövőben az alapítvány az egyetemet.

Módosult az ÁSZ-törvény

Az Országgyűlés módosította az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényt, miután a köztársasági elnök tavaly decemberben nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az akkor megszavazott szöveget a parlamentnek. A jogszabályt 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Az államfő azt kifogásolta, hogy az ÁSZ elnöke a pontos szabályozási tárgy és keretek meghatározása nélkül kapott volna felhatalmazást az ÁSZ szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására. Áder János nem értett egyet a végkielégítések szabályainak változtatásával, illetve a kinevezésnek a munkáltató általi egyoldalú módosításával sem.

A módosított szöveg szerint a jövőben a törvény egyértelműen tartalmazza, hogy az ÁSZ elnöke csak a számvevőszéki törvény keretei között adhatja ki az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát.

A számvevő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül akkor kérheti a felmentését, ha új illetményének összege nem éri el a korábbi 80 százalékát. A számvevő akkor is kérheti a felmentését, ha a munkavégzésének helye nem a településen lesz.

Törölték a végkielégítésre vonatkozó, a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseinél szigorúbb szabályozást a ki nem hirdetett törvényből.

A számvevők közszolgálati jogviszonya az eredetileg tervezett január 1-je helyett május 1-jén alakul át munkaviszonnyá a módosítás alapján.

A befektetők védelmét szolgálja a tőkepiaci törvény módosítása

Egy értékpapírokat minősítő és azok kibocsátásához tanácsokat nyújtó cég alapítására kap lehetőséget a tőzsde a tőkepiaci törvény módosítása által. A javaslatot hétfői ülésén támogatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. A kivételes eljárásban tárgyalt változtatást vasárnap nyújtotta be a Pénzügyminisztérium, és arról már kedden szavazhat a Ház. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára elmondta: a változtatás a befektetők védelmét szolgálja. A javaslat gyors tárgyalását azzal indokolta, hogy a pénzintézetek már január 1-je óta adhatnak ki értékpapírokat. Cél, hogy ennek során ne bocsáthassanak ki a bankok olyan bonyolult összetételű kötvényeket, mint amilyenek a tíz évvel ezelőtti válságot is kiváltották.

Az államtitkár cáfolta Demeter Márta, a bizottság LMP-s alelnökének felvetését, miszerint a módosítás beterjesztése összefügg az NHB Bank bedőlésével. Kijelentette: a javaslat célja a piac élénkítése.

MSZP: a Fidesz elveszítette érdekérvényesítő képességét

Napirend előtt Tóth Bertalan (MSZP) az elmúlt hetek történéseit úgy értékelte: a Fidesz és a kormány elveszítette érdekérvényesítő képességét az EU-ban, pont akkor, amikor a következő uniós költségvetésről döntenek. A Fidesz kisodródik a fő vonalból azzal, hogy az Európai Néppártból ki fogják zárni - hangoztatta.

Elmondta, a kormánypártok által Magyarországon kiépített rendszernek semmi más célja nincsen, minthogy a fideszesek az uniós támogatások jó részét hazahordják és a háttérben diktatúrát építsenek. Szerinte a kormány történelmet hamisít: egy nyíltan antiszemita rendszert dicsér.

Közölte, az MSZP-re hárul a magyarok képviselete az EP-ben; a szociális Európáért, az egységes uniós, 236 ezer forintos minimálbérért, a 94 ezer forintos minimális nyugdíjért és a 20 százalékos maximális áfáért küzdenek.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette, komoly közéleti szereplő nem kérdőjelezi meg Magyarország uniós tagságát, de a kormánypártok másképp képviselik az ország érdekeit. Szerinte a szocialisták egy halom stratégiai jelentőségű jogkört odadobnának a brüsszeli bürokratáknak. Ezzel az a gond - folytatta - , hogy sem a nyugdíj, sem a családi pótlék nem lesz magasabb, mert a multiknak Brüsszelben sokkal nagyobb a lobbierejük, így kisebb lesz az emelések esélye. Elmondta, csak magyarországi intézményektől lehet remélni, hogy a magyar érdekeket vegyék figyelembe.

Az államtitkár közölte: a baloldal egy szempillantás alatt legyengítené Magyarországot a jogkörök átadása mellett azzal is, hogy azonnali hatállyal végrehajtana minden migrációt ösztönző tervet.

DK: nem akarjuk eladni a szuverenitást

Gyurcsány Ferenc (DK) szerint a kormány "játszani próbál a történelemmel". Hozzátette: nem állítja, hogy a magyar kormányfő ki akarja vinni az országot az EU-ból, de szándékától függetlenül ez történhet, ugyanis régóta nem ura európai politikájának. Szerinte a magyar kormányfő veszélyezteti 28 ország békés együttműködését.

Közölte, a hazafiság küzdelmet jelent, hogy a gyermekeinknek jobb élete legyen, ezt pedig nem lehet máshogy megcsinálni csak a többi európai nemzettel közösen. Azt mondta, hogy az európai egyesült államok fel tudja venni a versenyt a világ legbefolyásosabb hatalmaival. Nem eladni akarjuk a szuverenitást, hanem másokkal közösen akarjuk gyakorolni - mondta, hozzátéve: a barátság, a házasság erősebb kapcsolatot jelent, mint a magány.

Dömötör Csaba válaszát azzal kezdte: amikor Gyurcsány Ferenc a demokráciáról szónokol az olyan, mintha a farkas papolna a vegán étrendről. Kifogásolta, hogy a DK a múlt héten Brüsszelben elfogadott egy olyan állásfoglalást, hogy az Afrikából érkező bevándorlók legalizálhassák a státuszukat és hogy valamennyi migráns számára meg kell teremteni a legális bevándorlás lehetőségét.

Miközben családon belül House of cardsot játsszanak, Dobrev Klára, a DK listavezetője, Gyurcsány Ferenc felesége az elmúlt hetekben folyamatosan az európai egyesült államokért kampányolt, véletlenül sem Magyarországért. Szerinte az európai egyesült államok a bürokrácia megerősítését jelenti Magyarország kárára. Önök nem magyar mezt viselnek, hanem brüsszeli bürokrácia mezét, mert ebben anyagi érdekeltségük is van - utalt a Gyurcsány család cégére.

Közölte, a kormánypártok olyan embereket küldenének Brüsszelbe, akik kemény viták során is kiállnak Magyarországért. Mi a bürokrácia helyett a magyarok oldalán állunk, ez a hazafiság - hangoztatta.

Kövér László házelnök a felszólalások közben többször is figyelmeztette az ellenzéki képviselőket hangoskodás miatt. Meglehetősen sajátos demokrácia-felfogásra vall az, hogy nem képesek a másik oldal véleményét higgadtan végighallgatni - közölte, megjegyezve: ha ez demokrácia, akkor kár ezért olyan nagy erőkkel küzdeni.

Párbeszéd: május 26-án választani lehet Oroszország és Európa között

Szabó Tímea (Párbeszéd) is arról beszélt, milyen jövőképek között kell választani az EP-választáson. Elmondta, a kormány 300 venezuelai menekültet fogadott be úgy, hogy többségük "kanyi szót nem tud magyarul". Nem az a gond, hogy őket befogadták, hanem az, hogy miközben Orbán Viktor végighazudja a médiát a bevándorlókról, az itthoni rászorulóknak nem segítenek - közölte. Emlékeztetett arra, vasárnap járt le a kilakoltatási moratórium.

Szerinte május 26-án választani lehet a Horthy-féle, az országot felemésztő orbáni politika vagy a demokratikus mindenki jólétért küzdő közösség között. Ugyancsak választani lehet Európa és Oroszország között. Kifogásolta azt is, hogy a kormánypártiak nem tiltakoznak a honfitársát kazánba záró Pócs János tette miatt.

Méltatva a Párbeszéd EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek a tevékenységét, közölte, ilyen emberekre van szükség az EP-ben és nem olyanokra, akik két forintért "az anyjukat is eladják". Ekkor Kövér László elnémította a mikrofonját és azt mondta, szégyellje magát a képviselő és válogassa meg a szavait, a parlamentben van és nem a kocsmába.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki pártok "a nemzeti kishitűség programját" hirdették meg, Magyarországnak olyan jövőt szánnak, egy olyan Európát szeretnének, ahol minél kevesebb dologról döntenek Budapesten és minél többről Brüsszelben.

Elmondta, Brüsszel a 2008-as gazdasági válságot sem tudta megvédeni, a migrációs válság megoldását sem szabad rábízni. Hozzátette: az EU-ban konfliktus vállalni nem szégyen, hanem kötelezettség, ha a nemzeti érdek úgy kívánja. Közölte, a venezuelai magyarokról sosem fognak migránsként beszélni.

LMP: a kormányt nem érdekli a klímavédelem

Schmuck Erzsébet (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy nem érdekli a Föld sorsa, nem foglalkozik a klímavédelemmel, sőt a német autógyárak érdekei miatt akadályozza a szigorú európai klímavédelmi terv megvalósítását. Szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt húsz évben nem volt példa a mostanihoz hasonló vízhiányos állapotra, ami 100 milliárdos bevételkiesést okozhat a mezőgazdaságban - figyelmeztetett.

Az EP-választás igazi tétje, hogy olyan Európai Parlament és Európai Bizottság jöjjön létre, amely képes prioritásként kezelni a klímaváltozást - hangoztatta az LMP-s képviselő.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem igenis a kormány egyik legfontosabb feladata, ezért is ratifikálta Magyarország az elsők között a párizsi klímamegállapodást. Jelezte: a kormány a szakemberek jelzése alapján észlelte az aszály mezőgazdasági hatásit, ezért döntött az öntözés időtartamának bővítéséről.

Az államtitkár közölte, a magyar kormány támogatta azt az uniós tervet, hogy 2030-ra a gépjárművek károsanyag-kibocsátása 30 százalékkal csökkenjen, azonban ezt az EP 37,5 százalékra változtatta, aminek nem igazolta a teljesíthetőségét. Hazárdjátékként is felfogható egy ilyen jellegű célkitűzés - értékelt az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a gépkocsik károsanyag-kibocsátását meghaladja például a hőerőműveké.

Jobbik: bér- vagy Szovjetuniót?

"Béruniót vagy Szovjetuniót?" - ez a kérdés a májusi EP-választáson a jobbikos Brenner Koloman szerint. A képviselő úgy véli: a Fidesz egy orosz titkosszolgálati hátterű bankot tesz törvényen felülivé, "Putyin elvtárs" pedig a diplomáciában szokatlan gyakorisággal látogat el Magyarországra, azonban a legnagyobb probléma az, hogy a magyarok az európai uniós bérek átlag egynegyedét keresik.

Úgy fogalmazott: a Fidesz egyszerre tette Magyarországot a kivándorlók és a bevándorlók országává, hiszen 86 ezer migránst engedett be, miközben 2010 óta 6-700 ezer magyar hagyta el hazáját. Szerinte Fidesz Európai Néppárton belüli "önfelfüggesztése" oda fog vezetni, hogy Orbán Viktor és pártja kivezeti Magyarországot az EU-ból.

Ha a Jobbiknak fontos a magyarok bére, akkor támogassa a kormány politikáját - reagált Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, aki válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019 januárjában már 343 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző évben.

Az államtitkár hamisnak nevezte a 86 ezer bevándorlóról szóló állítást, mert - idézte a Központi Statisztikai Hivatal adatait - a 12 hónapnál hosszabb tartózkodási céllal beérkező külföldiek száma 2015-ben 25 ezer, 2017-ben pedig 36 ezer fő volt. A bérunióval kapcsolatban kijelentette: ez a kezdeményezés megint arról szól, hogy jogköröket kellene átadni Brüsszelnek.

KDNP: a családnak nincs alternatívája

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője elmondta: ma szavaz az Országgyűlés a családvédelmi akcióterv megvalósulásáról, amely az eddigi legnagyvonalúbb támogatást adja a családoknak.

Hangsúlyozta: a családnak nincs alternatívája, sokan mégis keresik azt ideológiai alapon, a KDNP viszont az emberi természetbe írt törvényre hivatkozik. A család intézménye védelmet érdemel - hangoztatta a politikus, aki felsorolta az akcióterv részleteit és arra kért minden képviselőt, hogy a családok érdekében szavazza meg azt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: a magyar kormány a családokat, míg Brüsszel a migrációt támogatja. Szerinte azonban nem csupán egy költségvetési kérdésről van szó, hanem "új vallások, új inkvizítorok" jelentek meg Európában: "genderisták" és "migrációhívők". A magyar kormány megküzd és a magyar emberek érdekeit képviseli ezekkel az "új inkvizítorokkal szemben", akik el akarják vonni a Magyarországnak törvényesen járó támogatásokat, és azt mondják, hogy nem vagyunk civilizált politikusok, ha migráció ellen szólunk - jelentette ki.

Fidesz: a bevándorlás kéz a kézben járhat a terrorizmussal

Kocsis Máté, Fidesz frakcióvezetője a Magyarországon elfogott Hasszán F. példáján szemléltette, miért akar a Fidesz változást Európában.

Mint mondta, az elfogott terrorista 20 ember kivégzésében vett részt, majd Európába jött, menedékjogot kért, és amikor a magyar hatóságok Ferihegyen őrizetbe vették, migránskártyát találtak nála.

Ne mondják, hogy ez rendben van, hogy helyesen jár el az EU, amikor névtelen bankkártyákat ad az ellenőrizetlen bevándorlóknak! - folytatta, kijelentve: a bevándorlás ma már bizonyítottan kéz a kézben járhat a terrorizmussal, aminek véget kell vetni. "Erről döntünk májusban" - utalt Kocsis Máté az EP-választásokra.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint Hasszán F. ügye minden másnál jobban szimbolizálja, mi a súlyos baj a brüsszeli politikával. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak januárban 60 ezren kaptak migránskártyát anélkül, hogy erről kikérték volna európai állampolgárok véleményét. Nem ellenőrzik, ki kap pénzt, így "abszurditás a köbön", hogy könyörtelen terroristák is kaphatnak ilyen kártyát - fogalmazott.

Közölte: egy "erőteljes mozdulattal" fordítani kell a kormánykeréken, mert most az önfeladás felé halad az "Európa nevű hajó".