Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti campusán tartott állománygyűlésen 2018. július 2-án. Huszonnégy év után újraindítják a tartalékos tisztképzést Magyarországon.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Új lakhatási támogatási rendszer jöhet a honvédségnél

A Magyar Honvédség hosszútávú célja, hogy támogatással a katonák tulajdonába kerüljenek a szolgálati lakások - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A tárcavezető hozzátette: ehhez nem építenek, nem vásárolnak lakásokat.

A honvédség megtartó képességének növeléséhez olyan feltételeket kell teremteni, ahol a családok is megtalálják a helyüket, ezért új lakhatási támogatási rendszer kidolgozásával foglalkoznak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Benkő Tibor.

A honvédelmi miniszter kiemelte: ehhez a mostani szolgálati lakásokat értékesítik elsősorban a benne lakó katonák számára, illetve azon katonák számára, akik családalapítást terveznek. A továbbiakban úgy kívánják a támogatást megoldani, hogy a tulajdonszerzéshez adjon jogot – tette hozzá.

Az nem jó ugyanis a tárcavezető szerint, hogy a katona a nyugdíjkorhatárhoz érve döbben rá, hogy nincs saját lakása, ahol a továbbiakban élhetne.

Ezért meg kell adni a lehetőséget a tulajdonszerzéshez.

Benkő Tibor közölte: ehhez olyan városok kellenek, amelyek berendezkednek arra, hogy a helyőrségben katonai szervezet működik. Úgy látja, a polgármesterek nyitottak. A részleket kidolgozásához azt kell még megoldani, hogy ha a katonák átköltöznek egyik helyőrségből a másikba, a részesedési hányad hogyan marad meg.

A tárca építeni és vásárolni nem akar lakásokat, vagyis

nem az állami tulajdont akarják növelni, hanem állami támogatást nyújtanának a katonáknak,

amely segíthet a lakás megvételében – hangsúlyozta a miniszter.

A Benkő Tiborral készült beszélgetést teljes egészében meghallgathatják csütörtök este hat órától az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×