2017-ben az egy főre eső nettó jövedelem 1,3 millió forint volt, 2,4 százalékos infláció mellett a jövedelememelkedés 5,9 százalékot tett ki. Mint Janák Katalin, a KSH életminőség-statisztikai főosztályának vezetője az InfoRádiónak elmondta, 72 százalékra nőtt a munkajövedelmek aránya, és 26 százalékra csökkent a társadalmi jövedelmeké (nyugdíj, szociális segélyek).
"A jövedelemkülönbségek kis mértékben emelkedtek 2017-ben,
a leggazdagabb ötöd jövedelme 4,4-szerese a legszegényebbek bevételeinek"
- tette hozzá. A jövedelememelkedés jelentős mértékben húzta magával a lakossági fogyasztást, reálértéken 5,7 százalékkal nőtt a költés, az élelmiszerre, lakásfenntartásra, közlekedésre fordított kiadások aránya viszont csökkent az összes kiadáson belül (56 százalék).
A KSH a szegénységet az Európai Unió ajánlásainak megfelelően egy komplex mutatóval méri: a jövedelmi szegénységen kívül a súlyos anyagi nélkülözést és a munkaszegénységet is. Ha bárki a három közül érintett az egyikben, szegénynek, illetve a társadalmi kirekesztésnek kitettnek számít.
"2017-ben 1,887 millió ember, a lakosság 19,6 százaléka tartozott a kitettek körébe, egy év alatt több mint 500 ezerrel kevesebben voltak kitéve a szegénység kockázatának"
- ismertette Janák Katalin.