Egyre több nyugdíjas jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt sem - vonja le a KSH adataiból a következtetést az Mfor.hu.

A KSH szerint a nyugdíjasok körében egyre nagyobb a jövedelmi szegénység mértéke.

A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében 10 százalékosra emelkedett tavaly a korábbi 9,1 százalékról, míg 2010-ben még csak ezen társadalmi réteg 4,6 százalékát érintette ez a probléma. Ebből kiindulva az Mfor.hu számításai szerint míg 2010-ben nagyjából 124 ezer nyugdíjast érintett a jövedelmi szegénység, 2017-re ez a szám 210 ezerre emelkedett.

Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el az úgynevezett medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis

minden tizedik nyugdíjas

tavaly ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban - miközben az átlagos nyugdíj bő 115 ezer forint volt, ám mivel egyszerű matematikai átlagról van szó, itt is megmutatkozhat a nagyobb összegű nyugdíjak átlagot felhúzó hatása, akárcsak a bérek esetében.

Az alacsonyabb átlagnyugdíj és annak kisebb mértékű növekedése ugyanakkor részben annak is köszönhető, hogy

az újonnan nyugdíjba vonulók alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a nyugdíjasok közé - azt ugyanis nemcsak az infláció mértéke szabja meg, de befolyásolhatja az is, hogy korábbi bérük alapján mekkora ellátásra jogosultak.

Tavaly már elkezdhettek nyugdíjba vonulni a szürke foglalkoztatásban résztvevők; ők azok, akik a hivatalosan bejelentett minimálbérük felett zsebbe kapták meg a bérük maradék részét. Hiába kerestek tehát többet a kötelezően adandó legkisebb bérnél, nyugdíjszámításnál csak a bejelentett összeget veszik figyelembe.

A nyugdíjasok közül főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek, sőt, 2010-hez képest fokozódott is az érintettség körükben. Az akkori 5 százalékos jövedelmi szegénység tavaly már 11,3 százalékra rúgott, miközben a férfiak esetében 4 százalékról "csak" 7,7 százalékra nőtt az arány.