Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Pixabay.com

A legszegényebbek 80, a leggazdagabbak legalább 179 ezer forintot akarnak

Továbbra is tízszeres a jövedelmi különbség Magyarország legjobban és legrosszabbul kereső tíz százaléka között - derül ki a KSH friss adataiból.

Folyamatosan javul a háztartások jövedelmi helyzete, amit a KSH 2017-es számokról szóló friss adatközlése is alátámaszt. A bérolló ugyanakkor nagyra nyílt, tízszer annyit keres a felső jövedelmi tized, mint az alsó.

A Portfolio.hu az adatokat elemezve rámutat, tavaly az egy főre érvényes bruttó jövedelem 1,644 millió forint volt átlagosan, ami 9,3 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Nettóban a növekedés kicsit kisebb, 8,4 százalékos (1,3 millió forint).

A kizárólag a munkából származó jövedelem nagyot ugrott, 12,4 százalékkal nőtt, tavaly 1,184 millió forint volt.

Emellett igaz az is, hogy 2010 óta egyre nagyobb arányú a háztartások munkajövedelme: 65,3 százalékról 72-re nőtt.

Az úgynevezett társadalmi jövedelmek kategóriában 1,7 százalékos volt a növekedés, erre legnagyobb hatással a nyugdíj emelkedése volt, a családdal, gyermekkel kapcsolatos ellátások egy főre vetített éves összege 63 ezer forint volt.

A leggazdagabb 10 százalék jellemző háztartásában jellemzően 1,9 ember él átlagosan, a legszegényebb 10 százalékban 3,2 ember.

A legszegényebbek jövedelme több mint fele részt társadalmi ellátásokból származott, de a leggazdagabbaknál is megjelent több mint 20 százaléknyi társadalmi jövedelem.

Tavaly az egyedülálló férfiak voltak a legjobban keresők, éves nettó jövedelmük átlagosan 1,754 millió forint volt,

az egyedülálló nőké ennél 7,9 százalékkal volt alacsonyabb.

A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme bő 1 millió forintot tett ki, ez csaknem 20 százalékos elmaradás az összes háztartás átlagához képest. A gyermekteleneké ugyanennyivel magasabb az átlagnál. A gyermekesek egy főre jutó nettó jövedelme viszont másfélszer annyival nőtt (11 százalék), mint a gyermekteleneké (7,1).

Tavaly a legrosszabb jövedelmi helyzetben a korábbiakhoz hasonlóan az egyszülős, három- vagy többgyermekes háztartások voltak, egy főre jutó nettó jövedelmük nem érte el az országos átlag kétharmadát.

Az adatsor arra is kitér, milyen keresettel rendelkezők mennyi jövedelemmel lennének elégedettek. Kiderült: minél kedvezőbb jövedelmi helyzetben van egy háztartás, annál magasabb jövedelmet tart szükségesnek egy-egy megélhetési szinthez.

A legalacsonyabb jövedelműek már 80 ezer forintból elvannak, a legjobban keresők már legalább 179 ezer forintot akartak 2017-ben havonta.
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×