eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén, ahol bemutatták Judith Sargentini Magyarországról készülő különjelentésének tervezetét 2018. április 26-án. Mellette Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára (j).
Nyitókép: KKM

Szijjártó: természetes, hogy vita van Európa jövőjéről

Magyarország célja és érdeke az erős és sikeres Európa, és természetes, hogy vita van arról, milyen út vezet ehhez - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az Európa jövője című nemzetközi konferencián.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos tanácskozáson tartott nyitóelőadásában a külügyminiszter kiemelte: az erős Európához szükséges a szabad versenyt engedni Európán belül is, vissza kell adni az európai emberek biztonságát, meg kell őrizni Európa keresztény identitását, a következő hétéves költségvetésről tisztességes vitát kell folytatni, nem szabad tovább erodálni az európai demokráciát, továbbá szükség van az EU gyors bővítésére.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a parlamenti választáson az emberek egyértelmű döntést hoztak, azt a pártcsaládot választották, amely világossá tette, hogy számára a magyar emberek biztonsága az első. Az emberek azt szeretnék, hogy Magyarország magyar ország maradjon, és a kormány ezt szem előtt tartva "áll bele" az európai vitákba - jelentette ki.

A tárcavezető kifejtette: vannak, akik szerint erős unió csak gyenge tagállamokra épülhet, ha a tagállamok kompetenciáit összegyűjtik egy központban, de

Magyarország szerint csak erős tagállamokra épülhet erős EU.

Ennek része a szabad verseny a tagállamok között és a biztonság helyreállítása is - mutatott rá.

Hozzátette: a brüsszeli migrációs politika kudarcot vallott, ahogyan a nyugati társadalmi integrációs törekvések egy jó része is, ezért nem lehet nyomást helyezni az országokra, hogy fogadják el, a migráció jó dolog.

A következő uniós pénzügyi keretet illetően közölte:

hazug beállítás, hogy az európai források egyfajta humanitárius segélyek Közép-Európának,

hiszen ezek az európai szerződések alapján járnak, ráadásul Közép-Európa megnyitotta a piacait a nyugat-európai vállalatok előtt, amelyek hatalmas profitot csináltak itt.

Az európai demokrácia tekintetében pedig megjegyezte: az uniónak rá kell bízni a polgárokra a döntést az EU jövőjéről, és nem szabad lezárni a nagy döntéseket a jövő évi európai parlamenti választás előtt.

Szijjártó Péter kitért arra: az EU jelenleg történelmi kihívások sorozata előtt áll.

A biztonsági kérdések tekintetében például Brüsszelben eddig helyes válaszok nem születtek, és a hidegháború lezárása óta soha annyira labilis nem volt a biztonsági helyzet, mint most - közölte.

Mint mondta, Ukrajnában továbbra is háború zajlik, miközben az ország megmagyarázhatatlan lépéseket, döntéseket hoz, nemzetközi kötelezettségeit, kisebbségi jogokat megsértve. A Brexit miatt pedig az EU lassan elveszti gazdasági teljesítménye egyhetedét, és nem látni, pontosan milyen megállapodással sikerül lezárni a tárgyalásokat - utalt egy újabb kihívásra.

A külügyminiszter szerint természetes, hogy vita van Európa jövőjéről, ez nem baj, az viszont igen, ha a vita nem a józan ész talaján zajlik, ha egyesek azonnal emocionális síkra terelik, és hogy ha azonnal megbélyegzik azt, aki nem az európai mainstreamet képviseli.

Frank Füredi brit író, szociológus, kommentátor előadásában arról beszélt, hogy jelenleg új harcok, kultúrharcok zajlanak, az dől el, hogy lehetünk-e önálló ország, amely maga dönti el, milyen jövőt épít, milyen értékek mentén neveli fel a fiatalokat. Fontos megnyerni ezt a harcot, mert ettől függ a jövőnk - mutatott rá.

Hozzátette, ha valaki még hisz a nemzetekben, a határok fontosságában, azt populistának tekintik, gyorsan rásütik ezt a jelzőt bárkire, aki megpróbálja megkérdőjelezni a föderalista beállítást. Ha valaki nem vallja magát kozmopolitának, azt szinte azonnal fasisztának nevezik, és a ha valaki hisz a határokban, arra azt mondják, 19. századi illúziókat kerget - fogalmazott.

Frank Füredi a migráció kérdésével kapcsolatban kijelentette: ha nem számít, ki jár át a határokon, akkor az állampolgársági státus elértéktelenedik, ami veszélyes fejlemény.

Közölte: ha igazi jövőt akar építeni Európa, tanulnia kell a múltból és komolyan kell vennie a kulturális örökségét.

Varju Krisztina, a magyar V4-es elnökség lebonyolításáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében elmondta: a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az Európa jövőjéről folytatott vitában megbízható szövetségesnek számítanak, a realitás talaján állva képviselik álláspontjukat Európa stratégiai és hosszú távú érdekeinek védelmében. Az általuk megfogalmazott aggodalmak a társadalomért, a közös jövőért érzett felelősség megnyilvánulását jelentik - közölte.

A Várkert Bazárban rendezett konferencia a 2017-2018-as V4-es magyar elnökség kiemelt kulturális, tudományos eseménye. A rendezvény alkalmat kínál azon politikai, gazdasági folyamatok elemzésére, illetve identitásteremtő kulturális értékek bemutatására, amelyek nagy hatással vannak Európa jelenére, jövőjére, egyúttal kijelölik a közép-európai országok mozgásterét az Európai Unióban és azon kívül.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×