eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István

Lázár: Magyarország Nagy-Britannia szövetségese akar maradni

Magyarország célja, hogy Nagy-Britannia, stratégiai szövetségese maradjon - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető aláhúzta, hogy a kvótanépszavazás nem az unió ellen szól, ám az uniós bürokráciát ma inkább a problémák forrásának, semmint megoldójának tartja.

Magyarország kormánya tiszteletben tartja és tudomásul veszi Nagy-Britannia döntését, a kabinet felállít egy munkacsoportot a kilépés következményeinek vizsgálatára – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

"Mi arra fogunk törekedni, hogy mint ahogy eddig is, Nagy Britanniát stratégiai szövetségesnek tekinthessük."

A kormány álláspontja szerint az ellenőrizetlen, kontrollálatlan bevándorlás döntően befolyásolta a referendum kimenetelét, ha pedig e kérdésről a tagországok nem dönthetnek maguk, az szétfeszítheti az uniós kereteket.

"Tehát a magyar népszavazási kísérlet nem Európa ellen szól, hanem jó példa arra, hogy hogyan lehet egy nagyon fajsúlyos és nehéz kérdésről beszélni a választópolgárokkal annak elkerülése érdekében, hogy az egész európai eszme megkérdőjelezése bekövetkezhessen."

Lázár János ennek ellenére újságírói kérdésre megerősítette azt a korábbi személyes álláspontját, hogy ha Magyarországon rendeznének népszavazást az uniós tagságról, jó szívvel nem tudna a maradásra szavazni, mert – mint mondta – amit ma Brüsszel csinál Európával, az a közösség csődjéhez vezet, ezért meg kell változtatni.

"Mi hiszünk Európában, hiszünk az együttműködésben, hiszünk a közös gondolkodásban, Európa erejében, de a mai Európai Unió nem előnyt jelent és nem erőt jelent, hanem gyöngeséget, bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot és egy súlyos nehezéket, amivel nem tudunk előre lépni, ez a probléma, hogy ez a bürokratikus struktúra rátelepedett az egész rendszerre."

Példaként a tárcavezető az Európai Bizottság elnökének legutóbbi javaslatát említette, amelynek értelmében a nemzeti parlamentek ratifikálása nélkül is megköthetné a bizottság a szabadkereskedelmi egyezményt Kanadával, amit ellenez a kormány és várhatóan jövő hétre ötpárti egyeztetést hívnak össze a kérdésről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×