A határon túli 15 és 29 év közötti magyar anyanyelvű fiatalok a legnagyobb kihívásnak az egzisztencia megteremtését érzik - mondta Papp Z. Attila, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Mathias Corvinus Collégiummal közösen végzett kutatásról.
"Elsősorban az köszönt vissza, hogy kihívásként a különféle egzisztenciális problémák: szegénység, lakáshelyzet fogalmazódtak meg leginkább. Minden nehézség ellenére valójában boldogak, az 1-10-ig terjedő skálán 8-asra értékeltek, ami azt jelenti, elégedettnek tekinthetők."
Papp Z. Attila kiemelte, hogy a válaszadók fele már igényelte a magyar állampolgárságot, a többség ezt érzelmi okokkal és a gyakorlati hasznával indokolta.
"A megkérdezettek fele már igényelte, ők elsősorban a városi, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az igénylésnek van érzelmi, etnikai, nemzeti dimenziója, ugyanakkor meglehetősen sok haszna is lehet a külföldi munkavállalásban, tanulásban például."
A kutató arról is beszélt, hogy a fiatalok jelentős része Magyarország mellett külföldön, főleg Nyugat-Európában képzeli el a jövőjét.
"Magyarország még fontos célország, de ötven százalékot meghaladja azok száma, akik más országokba mennének, elsősorban Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba."
Papp Z. Attila elmondta, hogy a kutatás arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek mintegy fele egyedülálló és 15 százalékuk él házasságban, továbbá a fiatalok szintén 15 százalékának van legalább egy gyereke, a gyermekvállalási kedv elsősorban Kárpátalján és Erdélyben magas.
Hanganyag: Szabó S. Gergõ