Infostart.hu
eur:
358.92
usd:
308.34
bux:
132332.64
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Egy vörös róka ül egy aszfaltozott parkolóban.
Nyitókép: Unsplash

Heltai Miklós: a városok váltak az evolúció jelenlegi legfontosabb terepévé

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy egyre általánosabbá válik a vadállatok nagyvárosba költözése, sőt sok esetben az egész életüket urbánus környezetben élik le. Ez pedig jól megfigyelhetően felgyorsítja ezeknek az állatoknak az evolúcióját, alkalmazkodását.

Rókát videózott le az InfoRádió egyik hallgatója Óbuda főterének közelében. Az állat nem szaladt el a felvételt készítő elől, hanem békésen szaglászott tovább a hóval borított utcákon a Zichy-kastély sarkánál, a HÉV-sínek közelében.

Ezzel kapcsolatban az InfoRádió szakemberhez fordult. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója elmondta: a városokban egyre több vadfaj bukkan fel, és már genetikai szinten is alkalmazkodnak az itteni körülményekhez

„A városba tévedő és ott élő állatokkal is lehet találkozni, és amikor egyik-másik bemerészkedik kíváncsiskodni, abból lesz az, hogy egyszer csak bent marad és itt él velünk” – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy ebben a konkrét esetben melyikről van szó, azt nem lehet tudni, de az elmúlt évek megfigyeléseit szemlélve megállapítható, hogy mivel

Buda városszerkezete nem homogén, az épületek, utcák között vannak beépítetlen, „beszorult” élőhely-foltok, így ezek az állatok hosszú távon, vagy akár egész életükre is menedékre találnak.

Heltai Miklós szerint az a legvalószínűbb folyamat, hogy bizonyos egyedek először a szélső házak környékén kezdenek táplálékot keresni, először háziállatok formájában, majd pedig egyéb forrásokra is rákapnak. Ez a jelenség évszázadok óta ismert – jegyezte meg az igazgató, leszögezve, hogy az ilyen állatok többsége távozik is, ám egy részük véletlenül vagy szándékosan, de városon belül ragad, beköltözik és szaporodik is.

Ezeknek az állatoknak azért jobb urbánus környezetben, mint az erdőben, mert egyrészt itt kicsivel mindig melegebb, kellemesebb a mikroklíma, másrészt bővebb a hozzáférhető táplálékfelhozatal is, például az ember által elhagyott szemét, a kutyáknak-macskáknak kint hagyott eleség, vagy akár a havazás után hamarabb kitisztuló füves területek, ahol tudnak pockot, egeret fogni. Emellett a versenytárs is kevesebb.

Ami viszont nem ismert, és amit nagyon nehéz eldönteni, hogy

ezek a rókák azért jelennek-e meg, mert ismerik ezeket az előnyöket, és kifejezetten keresik is a városon belüli helyeket, vagy csak betévednek, és utána jönnek rá, hogy urbánus környezetben is életben lehet maradni,

ugyanis a két jelenség egyáltalán nem azonos – szögezte le Heltai Miklós.

Arra a kérdésre, hogy ezek az állatok mennyire alkalmazkodnak a városias környezethez, az itteni léthez, a szakértő elmondta, már tudományos könyv is született arról, hogy jelenleg a városok az evolúció legfontosabb színterei, ahol a leggyorsabban zajlanak le a változások a törzsfejlődésben. A rókák esetén erre konkrét példa is van, ugyanis az urbánus egyesek alsó állkapcsa elkezdett lerövidülni, kutyaszerűbbé válni, szemben a természetben élő fajtársaikéval, köszönhetően az eltérő tápláléknak. Vagyis, ahogyan a kutyák feje zömökebbé vált az ember mellett, úgy most a rókákon is ez a folyamat figyelhető meg.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója elmondta, saját kutatások is alátámasztják a genetikai szintű alkalmazkodást: a kutatók vaddisznókat tanulmányozva

a 18-as kromoszómánál mutattak ki eltérést a szabad természetben élő egyedekhez képest, és valószínűleg ez felel a városi élet, hatékony városi túlélés legfontosabb elemeiért, mint például a stressztűrésért, az alvásért, rendellenes viselkedésért.

Heltai Miklós szerint egyszerre igaz, hogy a nagyvárosokban élő vadállatok egyszerre maradnak vadak és válnak „szelídebbé”, az embert jobban tűrővé. Csökken a félelemérzetük, ez például az énekesmadarak esetén figyelhető meg nagyon jól, hogy rövidül az a távolság, amin belül megriadnak, elröppennek az ember elől. Mint mondta, egyszerűen hozzászoknak az emberi környezethez.

Ettől viszont még ugyanúgy vadállatokról beszélünk, a szó minden értelmében – szögezte le a szakértő. Tehát nem függenek az embertől, nincsenek állatorvosi megfigyelés alatt, nem tekintik társuknak, maguk közé valónak az embert. Hangsúlyozta: óvatosan kell bánni a városi vadállatokkal, nem kell megszelídíteni vagy megmenteni ezeket a rókákat, egyszerűen tiszteletben kell tartani a szabadságukat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait
Tudósítónktól

Diplomáciai pofon Pozsonynak? Berlin cáfolta Robert Fico szavait

Robert Fico moszkvai útja után diplomáciai vita alakult ki Szlovákia és Németország között. Ivan Korcok volt szlovák külügyminiszter szerint Friedrich Merz német kancellár lemondta tervezett szlovákiai látogatását, miután Fico Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A német kormány ugyanakkor azt állítja: ilyen hivatalos látogatás eleve nem is volt napirenden.

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Adatból döntés, döntésből profit: merre tart az AI a magyar mezőgazdaságban?

Adatból döntés, döntésből profit: merre tart az AI a magyar mezőgazdaságban?

A mesterséges intelligenciáról a legtöbben még mindig a látványos képfelismerésre gondolnak – pedig az igazi áttörés sokszor a háttérben történik: döntéstámogatásban, adminisztráció-kiváltásban és a gazdaságok jövedelmezőségének javításában. A Portfolio AgroFuture 2026 konferencián Maróti Miklós, az AgroVIR ügyvezetője is előad; ennek apropóján beszélgettünk vele arról, hol tart ma az AI a mezőgazdaságban, kinek elérhető, és hogyan definiálhatja újra az ágazat működését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×