A múlt év novemberi KSH-adat szerint a járműgyártás teljesítménye csökkent az előző évhez képest, ami azért is baj, mert folyó áron számolva a feldolgozóipari teljesítménynek a negyedét adja. Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában ezzel kapcsolatban azt mondta, lát olyan jeleket, amik a fordulatról árulkodnak. Kifejtette: azzal, hogy a világban erőteljes technológiai váltás kezdődött, már ami a járműveknek a hajtásláncát illeti, mindenki átgondolta azt, hogy tulajdonképpen akkor milyen autót is akar, és ezek az átgondolások a világ különböző részein különböző módon jelentek meg.

Kína 30 éve foglalkozik elektromos autó-, akkumulátor-, valamint napelemfejlesztéssel, mivel az ország energia háttere alapvetően nem fosszilis típusú, tehát Kínában nincsenek nagy olajmezők, viszont nagy az ország, süt a nap, sok a szél, vízi erőműveik vannak, tehát az elektromos autóra tették a hangsúlyt, és mintegy 30 évig fejlesztették, nagyon-nagyon sikeresen – magyarázta a kormánybiztos. Más a helyzet Japánban: nem nagy ország, nincsenek nagy szabad területei, ezért ők azt választották, hogy inkább optimalizálják a meglévő eszközöket, vagyis a belső égégésű motorokra építve a hibrid megoldások mellett köteleződtek el – tette hozzá.

Mindeközben Európában nem volt semmilyen kényszer, és elégedettek voltunk a belső égésű motorral, mind technológiai, mind fogyasztói, mind pedig hatások oldaláról, így ezt a technológiát optimalizáltuk – fogalmazott Palkovics László. Ennek eredményeként Európában lettek először versenyképes dízelmotorok; ennek van magyar kötődése is, ugyanis Anisits Ferenc mérnők 19 évet töltött el a BMW steyri motorfejlesztő központjában, és munkájának köszönhetően a cég elérte, hogy az 1988-as nürburgringi 24 órás versenyen BMW gázolajüzemű autó győzött, illetve elkészült a világ első nyolchengeres közvetlen befecskendezésű dízelhajtóműve, de emellett más érdemek is fűződnek a nevéhez.

Miután Európa eljutott odáig, hogy a belső égésű motorok kifejezetten jónak számítottak, következett a dízelbotrány által jelzett időszak, amire az európai gyártók, és persze az európai politika az válaszolta, hogy „jajaj, mi Európában nem akarjuk agyonterhelni a világot, csináljunk helyette valami mást”: elektromos autókat – foglalta össze a kormánybiztos, emlékeztetve: ekkor születtek azok a jogszabályok, hogy 2035-től alapvetően csak akkumulátorban tárolt energiával hajtott autókat lehet használni.

„Alakult egy jó történet a világban. Volt ilyen autó is, meg olyan autó is (…) és a vevők azt kérdezték, hogy akkor mit vegyek?

Kínait, mert az olcsó és jó? Hibridet, mert nem mindenhol tudom az elektromost tölteni, tehát jó, ha van benne egy belső égésű motor, vagy valamilyen másfajta erőgép. Vagy várja meg az európai új generációs autókat?” – vázolta a kialakult helyzetet Palkovics László, aki szerint ez azt eredményezte, hogy a vevők eltolták a vételi szándékukat, amit nyilvánvalóan az autóipar is megérez.

Szerinte az elmúlt időszak arra mindenképpen jó volt, hogy a felmerült technológiai kérdéseket rendezni lehetett, vagyis hogy hogyan nézzen ki az európai elektromos autó. A kormánybiztos szavai alapján ezt amúgy Magyarországon, a debreceni BMW gyárban gyártják, és Vision Neue Klasse-nak hívják. „Az egy elektromos autónak fejlesztett autó.” De rendeződtek más gyártóknak, például a Mercedesnek a kérdése is, ahol szintén egy modellváltás zajlik, tehát a válasz megvan a fenti kérdésekre – mondta.

Palkovics László úgy véli, jelenleg nagyobb biztonsággal tudnak az európai vevők is autót venni, aminek köszönhetően be fog indulni az autóipar. Így akik esetleg az autóipart temetnék, semmiképpen ne tegyék, mert ez egy olyan iparág, amiben minden technológia jelen van – emelte ki.

Az Aréna teljes adása alább hallgatható meg: