Közleményük szerint az európai politikai elit háborús lázban ég: a képviselők egyre radikálisabb nyilatkozatokkal, fokozatosan közelebb és közelebb sodorják az EU-t az orosz-ukrán konfliktushoz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke például a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy „fel kell gyorsítanunk a fegyverek és lőszerek azonnali szállítását” Ukrajnába. Később arról beszélt, hogy bár „Európa eddig közel 170 milliárd euró összegű katonai és pénzügyi támogatást nyújtott, többre lesz szükség” – emlékeztettek, hozzátéve, hogy az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber pedig 2025 év végén elmondta, európai zászló alatt vonuló német katonákat szeretne látni Ukrajnában.
Az uniós polgárok nem osztják az elit háborús álláspontját: a Századvég legfrissebb Európa Projekt kutatása alapján az EU felnőtt lakosságának 69 százaléka elutasítja, hogy országa katonákat küldjön Ukrajnába, és az elittel mindössze a válaszadók negyede ért egyet.
Az egyetlen olyan tagállam, amelyben relatív többségben (47 százalék) vannak azok, akik küldenének katonákat Ukrajnába, Svédország, mindenhol máshol a lépést elutasítók dominálnak, és – Finnország kivételével – abszolút többségben vannak.
A leginkább békepárti tagállamok Magyarország, Bulgária és Szlovénia, ezekben az országokban a katonaküldést elutasítók aránya: 91, 85 és 83 százalék – közölték.
A fegyverszállítást az uniós polgárok 51 százaléka ellenzi és 43 százaléka támogatja – állapították meg.
Az eredmények meglepőek annak tükrében, hogy a tagállamok egy része – a társadalmi elvárásoktól függetlenül – jó ideje küld fegyvereket Ukrajnába. Sőt, ezekben az országokban az elit gyakran kommunikációs kampányokkal igyekszik meggyőzni a lakosságot arról, hogy az álláspontja helyes.
A társadalmi attitűd azonban ettől függetlenül az ellenkező irányba mozdult: 2023-ban még az uniós polgárok szűk többsége (51 százaléka) egyetértett a fegyverküldéssel, de azóta a támogatottság folyamatosan csökken, és az arányok 2025-ben meg is fordultak.
A fegyverküldést elutasítók tizennégy tagállamban abszolút, ötben relatív többségben vannak: a lépést a legnagyobb arányban a ciprusiak (79 százalék), a magyarok (75 százalék) és a görögök (73 százalék) ellenzik. Ezzel szemben a támogatók abszolút többséget kilenc, relatív többséget pedig két tagállamban értek el, a legnagyobb arányok Finnországra (77 százalék), Litvániára (69 százalék) és Svédországra (59 százalék) jellemzők – sorolták a felmérésben.
Az Európa Projekt kutatásról azt közölték, hogy 2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg.
A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A legfrissebb adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 ember megkérdezésével 2025. október 8. és december 10. között került sor – áll a közleményben.
