eur:
389.41
usd:
361.54
bux:
68381.53
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

"Eltűnhet a kémia, a biológia és a fizika tantárgya az iskolákból"

Az iskolák úgy is dönthetnek a következő tanévtől, hogy a kémia, a biológia és a fizika helyett az úgynevezett életmód tantárgyát oktassák, azonos óraszámban a három tárgy összesített óraszámával. Bán Sándor, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének elnöke szerint idővel lecsökkenhet a természettudományos oktatásra fordított órák száma, ez pedig tanárok elbocsátásához is vezethet. Az elnök úgy véli, nagy szükség lenne a biológiaoktatás reformjára is.

Az a helyzetelemzés, amit a minisztérium és független elemzők is adnak a magyar természettudományos oktatás helyzetéről, nagyjából helyes - nyilatkozta az InfoRádiónak Bán Sándor. Amiben nem értünk egyet, az a megoldások módozata - tette hozzá a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének elnöke.

Az új szabályozás veszélye, hogy egyszerűen eltűnik a kémia, a biológia és a fizika tantárgya az iskolából - figyelmeztet Bán Sándor -, és emiatt nem lesz szükség ilyen tárgyakat oktató tanárokra sem.

A javaslat ugyanakkor óraszámcsökkenéshez is vezethet - véli az elnök. Rámutatott: ugyan most még nincs óraszámcsökkenés a javaslatban, de mindez ide vezethet. A három tárgy összevonásával ugyanis megszületik a legnagyobb óraszámú tantárgy. Eközben a természettudományos tárgyakat oktató tanárok vannak a legkevesebben a tantestületekben.

Bán Sándor szerint ezért egészen biztos, hogy az új tárgy két-három éven belül támadásnak lesz kitéve, hisz végül a helyi tantervben dől el, hogy mit hány órában tanítunk. Így föl fog merülni a kérdés: minek egy hat órás tantárgy.

A biológiatanárok szövetségének elnöke arra is figyelmeztetett: a magyar biológiaoktatás tartalmilag húsz éve nem változott jelentősen. Szerinte az egyetlen pozitív változás az érettségi követelményrendszerében megjelenő új tartalom.

Sok mindenen kellene még változtatni - vallja Bán Sándor, aki több példát is fölsorolt ezzel kapcsolatban. Például nemsokára népszavazásra kerülhet sor a génmódosított növények termesztéséről, miközben nem is tudja a társadalom nagy része, miről is van szó pontosan.

De nem ismerjük a DNS-vizsgálatának módszertani lényegét sem, holott ezt már napi rutinként alkalmazzák a bűnüldözésben és az apasági vizsgálatokban is.

Vagyis elmaradásunk van a nemzetközi trendektől - mondja Bán Sándor -, és még mindig a férgek idegrendszerét tanítjuk, pedig erre a mai világban semmi szükség nincs.

Ráadásul tanároknak is továbbképzést kellene tartani az említett kérdésekről - mutatott rá a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének elnöke. Bán Sándor azt is megjegyezte: mióta nincs tanfelügyeleti rendszer, azóta nincs módszertani fejlődés sem a magyar oktatásban.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×