Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
digital transformation. AI data. innovations and technology.
Nyitókép: Vertigo3d/Getty Images

Tényleg jön a drágább kütyük kora, vagy múlófélben a memória-pánik?

Néhány hete még úgy tűnt: az AI-forradalom miatt tartósan drágábbak lesznek a számítógépek, telefonok és minden, amiben memória van. Március végére azonban váratlan fordulat látszik kibontakozni – egyes DDR5 memóriák ára látványosan esni kezdett. Akkor most elmaradt a „RAMageddon” vagy csak rövid időre lélegezhetünk fel?

Alig köszöntött be 2026, és gyorsan világossá vált, hogy „boldog” helyett „tajtékos” újév volt várható: Donald Trump megindította példátlan akcióját, amivel kommandósok útján eltávolította egy másik ország elnökét, Nicolas Madurót (függetlenül attól, milyen jogsértések voltak írhatók a számlájára).

Majd jött az iráni háború, amely nemcsak az olajszállítások akadozását, de a műtrágya-exportot is veszélyezteti és így felmerül, hogy megdrágul a mindennapi betevő.

Közben a háttérben már munkált egy további trend:

a mesterséges intelligencia nyomulása miatt már a múlt évben elkezdett drágulni a memória,

ami előrevetítette, hogy vele együtt drágulni fognak az elektronikai eszközeink is.

Az AI is okozza, hogy kilőttek az árak

2026 első hónapjaiban a memóriapiac szinte tankönyvi példája volt a túlfűtött keresletnek.

A Samsung és az SK Hynix – a világ két legnagyobb gyártója – 60–70 százalékkal emelte a szerverekben használt DRAM árát, miközben a TrendForce elemzői általános, 55–60 százalékos drágulást mértek a hagyományos memóriák piacán is.

Ez nem egyszerű „ciklikus” kilengés volt, hanem egy új korszak kezdete: a memóriaéhes mesterségesintelligencia-infrastruktúra megjelenése alapjaiban írta át a prioritásokat.

A változás lényege, hogy a memória többé nem pusztán alkatrész.

Az adatközpontok, a nagy nyelvi modellek és az olyan projektek, mint az OpenAI vagy a Google rendszerei, óriási mennyiségű nagy sávszélességű memóriát igényelnek.

Ez az úgynevezett HBM (High-bandwidth memory) amelynek gyártása ugyanazt a kapacitást használja, mint a telefonjainkban, laptopjainkban, konzoljainkban, sőt, autóinkban lapuló, hagyományos DRAM.

Ami tehát az AI-hoz megy, az nem jut el a mindennapi eszközeinkbe, vagy csak drágábban.

Ebben a helyzetben szólalt meg Carl Pei, az átlátszó mobiltelefonjairól ismert londoni Nothing alapítója is, aki arról beszélt, hogy a memória költsége egyes készülékekben már a teljes gyártási költség közel felét teszi ki.

A gyártók számára egyszerűvé vált a képlet: vagy árat emelnek, vagy más alkatrészeken spórolnak.

Elkezdtek kongani a vészharangok, hogy már megint jön egy drágulás (de még kevesen számítottak az iráni háborúra, amely, a korábbi krízisekhez hasonlóan, szintén felpumpálta az árakat).

És ekkor jött a meglepetés: áresés!

Március végén több piacon – különösen Kínában és az Egyesült Államokban – hirtelen esni kezdtek a DDR5 memóriák árai.

Egyes modellek 20–30 százalékkal lettek olcsóbbak néhány hét alatt. A hírek gyorsan elterjedtek, és sokan máris a memóriapiaci válság végét kezdték emlegetni.

Csakhogy ez a kép félrevezető.

Az áresés ugyanis elsősorban a kiskereskedelmi, úgynevezett „spot” piacot érinti. Ez az a szegmens, ahol a PC-építők, a videojátékok megszállottai és kisebb gyártók vásárolnak.

A globális memóriapiac döntő része azonban nem itt dől el, hanem hosszú távú szerződésekben,

amelyeket az olyan óriások kötnek, mint az Nvidia, a Microsoft vagy a Google. Ezekben az árak továbbra is stabilak, vagy éppen emelkednek.

Az ideiglenes áresés oka: a rövid távú piaci reakciók

A drágulási hullám idején a kereskedők készleteket halmoztak fel, most pedig elkezdték ezeket kiárusítani. Közben a fogyasztók egy része kivárt, mert túl magasnak találta az árakat, ami átmeneti keresletcsökkenést okozott.

Ehhez jöttek még azok a hírek, hogy bizonyos AI-fejlesztések – például a Google új optimalizációs megoldásai – csökkenthetik a memóriaigényt.

Mindez együtt egy klasszikus korrekciót eredményezett.

A hosszabb távú trend azonban nem változott. A világ memóriagyártását továbbra is három vállalat uralja: a Samsung, az SK Hynix és a Micron, amelyek nem akarják megégetni magukat.

Szándékosan kevesebbet gyártanak, hogy drágább lehessen

A 2022–2023-as túltermelési válságból tanulva ezek a cégek tudatosan visszafogják a kínálat bővítését.

Nem akarnak újra abba a helyzetbe kerülni, amikor a túl sok memória lenyomja az árakat. Ezért ma inkább kevesebbet gyártanak, de magasabb áron.

Ez a stratégia különösen jól működik egy olyan piacon, ahol a kereslet robbanásszerűen nő – és pontosan ez történik az AI miatt.

Az adatközpontok memóriaéhsége nem átmeneti jelenség, hanem strukturális változás. Az új gyárak felépítése évekbe telik, így a kínálat rövid távon nem tud lépést tartani.

A fogyasztók szempontjából skizonfrén helyzetet hozott:

  • egyrészt, rövid távon találhatnak olcsóbb RAM-ot a boltokban,
  • másrészt, hosszabb távon mégis emelkedik az eszközök ára.

Ennek oka, hogy a memória a teljes költség egyre nagyobb részét teszi ki. Ha drágul, azt a végtermék ára is követi – még akkor is, ha időnként megjelennek kedvezmények vagy átmenetileg esnek az árak.

A fokozódó nemzetközi helyzet

A Tanú című filmből ismert Virág elvtárs megjegyzése úgy tűnik örökérvényű: „A nemzetközi helyzet fokozódik” – ami 21. századi fordításban annyit jelent, „bárhogy is pedálozz, úgyis drágább lesz az élet”.

A geopolitika a memória árára is kihat. Az iráni háború nem egyszerűen megtörte a memóriapiacon március végén kibontakozó, mint már láttuk, ideiglenes áresést, hanem gyakorlatilag azonnali és globális áremelkedési hullámot indított el.

Ahogy beköszöntött április, az iparági szereplők többsége már arról beszélt, hogy a 2024–2025-ös alacsony árakhoz való visszatérés, a „memória-tél” esélye gyakorlatilag eltűnt.

Az elemzők szerint a DRAM szerződéses ára már az év első negyedévében is drámai mértékben nőtt, és a NAND flash – amely a gyors, SSD-meghajtók alapja – szintén meredek drágulást mutatott.

Ez a kettős hatás különösen érzékenyen érinti azokat a gyártókat, amelyek teljes rendszereket építenek, hiszen egyszerre drágul a memória és a háttértár.

Még az elavuló memória is drágul

Míg 2025 közepén egy 32 gigabájtos DDR5 memória-készlet még nagyjából 90–100 dollár körül mozgott, addig 2026 tavaszára már 370–500 dolláros árszintek váltak általánossá, és egyes prémium modellek ennél is jóval drágább áron jelentek meg.

A piac egyik leglátványosabb jelensége, hogy még a kifutóban lévő DDR4 memóriák iránt is megugrott a kereslet: a gyártás visszafogása és az AI-chipek előretörése miatt sok helyen pánikszerű felvásárlás indult, ami tovább emelte az árakat.

A háború hatása azonban nem csak a keresleten keresztül jelentkezik, hanem a konkrét szűk ellátási keresztmetszeteken keresztül is.

A félvezetőgyártás egyik kevéssé ismert, de fontos alapanyaga a hélium, amely nélkül a modern chipgyártás nem működik.

Az iráni konfliktus következtében a katari Ras Laffan létesítmény – amely a világ héliumtermelésének jelentős részét adja és amelyet iráni támadás ért – leállt, ami azonnali sokkot okozott az ellátási láncban.

Az iparági becslések szerint hónapokba telhet a helyreállása és ennek nyomán a termelés újraindítása, ami bizonyosan érezteti hatását a memória-piacon is.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×