2026 januárjában az ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent, míg munkanaphatástól megtisztítva 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva – erősítette meg pénteken második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesés következett be.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal nagyobb volt a 2025. decemberinél.

Januárban az ipari export volumene 0,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,3, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 9,5 százalékkal bővült.

Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 11,0 százalékos volumenbővülést Közép-Dunántúlon, a legjelentősebb, 19,1 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztrálták.

Az ipar belföldi értékesítése 2,8, a feldolgozóiparé 7,9 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,2 százalékkal bővült 2025 januárjához mérten. Az új belföldi rendelések 7,8 százalékkal visszaestek, míg az új exportrendelések 7,2 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány január végén 22 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a KSH.

Az iparon belül döntő (93 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,6, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 45 százalékkal visszaesett, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,7 százalékkal bővült.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjárműgyártás 3,4 százalékkal nőtt, a közúti járműalkatrészek gyártása pedig 3,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17,4 százalékkal növekedett. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 90 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 27 százalékkal visszaesett.

A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,4 százalékkal haladta meg 2025 januárjának alacsony bázisszintjét. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 27, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 10,7 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaestek. A legnagyobb (24 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,3 százalékkal maradt el az előző év januárjától. További hét alágazatban csökkent még a termelés, 5,2 és 24 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a növényi, állati olaj gyártásában, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban. A többi három alágazatban 0,7 és 39 százalék között nőtt a kibocsátás, a leginkább a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé pedig a takarmány gyártásában – ismertette a KSH.

A jelentés kitért arra, hogy a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 12,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,0 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjától. 2025 áprilisa óta tart a visszaesés a feldolgozóipar 4,4 százalékát képviselő vegyi anyag, termék gyártásában: januárban a kibocsátás 27 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest, a szakágazatok döntő többségében jelentős csökkenést regisztráltak. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal a feldolgozóipari termelés 2,4 százalékát adó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban lényegesen visszaestek az eladások.

Építőipar

2026 januárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 11,4, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 9,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette pénteken szintén a KSH.

Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,6, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal volt alacsonyabb. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 8,8 százalékkal kisebb volt a 2025. decemberinél. Az egyéb építmények 14,5 százalékos csökkenése hátterében az egyéb építmények építésének nagy részét végző út, vasút építése alágazat termelésének 25,6 százalékos visszaesése áll – jegyezte meg a KSH.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 14,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építése 22,1, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,6 százalékkal csökkent. A KSH jelentése szerint a megkötött új szerződések volumene 6,0 százalékkal elmaradt az előző évitől, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 14,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 29,3 százalékkal nőtt.

Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 18,8 százalékkal haladta meg a 2025. januárit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 3,6 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 30,5 százalékkal nagyobb volt – tették hozzá.