Szaúd-Arábia, Katar és Omán az utolsó órákban sürgős egyeztetéseket folytatott Washingtonnal annak érdekében, hogy Donald Trump amerikai elnök halassza el az Irán elleni katonai fellépést. A Perzsa-öböl térségének államai arra kérték az Egyesült Államokat,

adjon időt Teheránnak arra, hogy az bizonyítsa „jó szándékát”,

és állítsa le a tüntetők elleni megtorlásokat.

A diplomáciai nyomásgyakorláshoz csatlakozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki – amerikai források szerint – attól tartott, hogy egy amerikai légicsapás esetén Izrael válaszcsapások célpontjává válhatna. A The New York Times értesülése szerint Benjamin Netanjahu ezért személyesen kérte Donald Trumpot, hogy halassza el az Irán elleni támadást.

Szerda késő este az amerikai elnök jelezte is, hogy visszalép a közvetlen katonai fellépéstől. Úgy fogalmazott: biztosítékot kapott arra, hogy „Iránban leáll a gyilkolás”. Ennek jeleként az iráni külügyminiszter csütörtökön bejelentette:

nincs terv további kivégzésekre, és nem végzik ki Erfan Szoltanit sem,

azt a 26 éves férfit, akit a múlt hét végén gyorsított eljárással ítéltek halálra, és akinek a családját már értesítették, hogy csak nagyon rövid idő lesz elbúcsúzni tőle.

Donald Trump „jó hírnek” nevezte a fejleményt, és reményét fejezte ki, hogy a folyamat folytatódik. A Fehér Ház úgy csomagolta be a híreket, hogy „800 tervezett kivégzést akadályoztak meg”. Az amerikai elnök korábban azt üzente az iráni tüntetőknek: „úton van a segítség, folytassák a tiltakozást”, és légicsapásokkal fenyegette a rezsimet, ha nem állítják le a kivégzéseket. A Fehér Ház csütörtökön megismételte a fenyegetést, hangsúlyozva, hogy „súlyos következmények” várhatók, ha a megtorlások folytatódnak.

Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency szerint a decemberben kezdődött tiltakozások óta több mint 2500 ember halt meg Iránban. A szervezet arra figyelmeztet:

a halálos áldozatok száma jelentősen emelkedhet, ha a hatóságok feloldják az egy hete tartó internetblokádot.

Ironikus módon Irán hagyományos, térségen belüli riválisai kérlelték Donald Trumpot, hogy ne siessen a támadással. Egy magas rangú szaúdi tisztviselő úgy fogalmazott: az arab államok „kétségbeesett, az utolsó pillanatban tett diplomáciai erőfeszítéssel” próbálták elkerülni a konfliktus eszkalációját. Szerinte egy amerikai támadás „súlyos válaszcsapást” váltott volna ki az egész térségben. Törökország és Egyiptom szintén önmérsékletre intette Washingtont, az olaj- és gázárak globális elszabadulásának veszélyére figyelmeztetve.

Közben amerikai katonai források arra hívták fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok hadereje több térségben is túlterhelt.

A Közel-Keleten jelenleg mindössze hat amerikai hadihajó tartózkodik, és nincs teljes repülőgép-hordozó csoport a régióban.

Legkevesebb egy amerikai repülőgép-hordozó azonban már úton van a térség felé, ám az átcsoportosítás legalább egy hetet vesz igénybe. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő csütörtökön hangsúlyozta: „csak az elnök tudja, mit fog tenni”, és Donald Trump továbbra is „minden lehetőséget mérlegel”.