Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Kormányellenes tüntetés Teheránban 2026. január 9-én. Iránban december végén robbantak ki tüntetések és sztrájkok az országot sújtó súlyos gazdasági nehézségek miatt, az oslói székhelyû Iran Human Rights (IHRNGO) emberi jogi szervezet adatai szerint azóta január 13-ig legkevesebb 648 ember vesztette életét a többször erõszakcselekményekbe torkolló megmozdulásokban.
Nyitókép: MTI/AP/UGC

Az internet rekordhosszúságú blokkolásával bünteti Irán lakóit az iszlám rezsim

Több mint kétezer embert öltek meg az iráni hatóságok, miközben soha nem blokkolták meg olyan hosszú ideig az internetet Iránban, mint most. A jelenlegi iráni internetleállás a világ tíz leghosszabb leállása közé tartozik.

Irán történetének leghosszabb ideje tartó országos internetleállása lett, amit a mostani tüntetéshullám miatt vezetett be a rezsim. A hozzáférést még január 8-án kezdték el blokkolni, válaszul a 2025 végén kezdődött, és a hatóságok brutális és halálos fellépését kiváltott hatalmas kormányellenes tüntetésekre.

A hírek szerint elgkevesebb 2000 tüntetőt gyilkoltak meg a atóságok, amelyek éleslőszerrel lőnek a felvonulókra. A szakértők szerint

az internet leállításának az az oka, hogy a rezsim el tudja titkolni rémtetteit a világ elől. Jelenleg mintegy 185 órája nem nem férhetnek hozzá az irániak az internethez.

A kormány lépésére válaszul a SpaceX nemrég bejelentette: ingyen elérhetővé teszi az űrinternetét az országban – írja a hvg.hu. De Irán valahogy a Starlink-eszközök blokkolását is megoldotta, így az első napok Tiktok/Instagram/Facebook-képáradat után semmilyen információ nem jut ki az országból, a világban élő iráni diaszpóra tagjai el vannak vágva rokonaiktól, akiktől semmilyen üzenet nem érkezik.

Korábban a leghosszabb leállás 2019-ben volt, akkor 163 órán át tartott, míg 2025-ben 160 órán át vágták el a nyilvánosságot az internettől – mondta el a TechCrunch-nak az internetes zavarokat nyomon követő cég, a NetBlock kutatási igazgatója.

A szakember szerint a mostani iráni leállás csupán a harmadik leghosszabb a világon. 2021 közepén Szudánban 35 napon át blokkolták az elérést, 2024 júliusában pedig 22 napon át tartott a kimaradás.

Mater szerint a megfigyelések alapján az iráni blokkolások továbbra is a legátfogóbb és legszigorúbb ilyen jellegű intézkedések közé tartoznak – főleg az érintett lakosság számát tekintve. A mostani leállással 92 millió embert vágtak el a globális hálózatról.

A szakember szerint az, hogy mekkorának mondható egy leállás attól is függ, hogy milyen módszertannal mérik azt. Zach Rosson, az Access Now digitális jogokkal foglalkozó nonprofit szervezet kutatója szerint a szervezet adatai alapján az Iránban folyamatban lévő leállás a történelem tíz leghosszabb leállása közé tartozik.

Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Duplájára emelték az adót Gödön, a Samsung áll a háttérben

2027. január 1-jétől az eddigi egy százalékról két százalékra emelkedik a helyi iparűzési adó (hipa) mértéke Gödön. A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a 2,5 millió forintos adóalap alatti helyi vállalkozások teljes mentességet kapnak, míg a település legnagyobb adózójának számító Samsung SDI-tól a termelés felfutásával együtt akár évi 10 milliárd forintos bevétel is érkezhet a városi kasszába.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

Színt vallott a Tisza-kormány - Valóban szolidárisabbá válik a munkaalapú társadalom?

A költségvetés kialakításakor a kormányzat arról is képet ad, hogy milyen társadalompolitikai célokat tart fontosnak, és kiket tekint a leginkább támogatandó csoportoknak. A Tisza-kormány tervezett intézkedései alapján a munkaalapú társadalom koncepciója továbbra is meghatározó marad, ugyanakkor a szociális biztonság erősítése is nagyobb hangsúlyt kaphat. A minimálnyugdíj jelentős emelése, a megváltozott munkaképességűek támogatása és az új lakhatási programok egyaránt ezt az irányt jelzik, miközben az is látszik, hogy a segítség nem minden társadalmi csoporthoz azonos módon jut el. A költségvetés szociálpolitikai prioritásait vizsgálva ezért az a legfontosabb kérdés, hogy valóban szolidárisabbá válik-e a munkaalapú társadalom, és mennyiben képes az állam érdemi védelmet nyújtani azoknak is, akik a leginkább rászorulnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×