Infostart.hu
eur:
388.88
usd:
336.99
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Az Európai Unió és Szlovákia
Nyitókép: Getty Images / Oleksii Liskonih

A szlovákok nagyon bíznak az Európai Unióban

A szlovák lakosság többsége bízik az Európai Unióban – derül ki a legfrissebb Eurobarometer-felmérésből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.

Az adatok szerint északi szomszédunknál az emberek 54 százaléka bízik az EU-ban, ami nemcsak az előző, tavaszi méréshez képest jelent javulást, hanem az uniós átlagot is meghaladja, amely jelenleg 48 százalék.

A felmérésből az is kiderül, hogy a szlovákiai lakosság összességében elégedett az életével: a válaszadók 87 százaléka így nyilatkozott. Ez az arány nagyjából megegyezik a korábbi adatokkal, és megfelel az Európai Unió egészére jellemző átlagnak. Az uniós intézmények közül Szlovákiában az Európai Központi Bank élvezi a legnagyobb bizalmat, az emberek csaknem 60 százaléka bízik benne.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács támogatottsága egyaránt 51 százalékos, míg az Európai Parlamentben a lakosság fele bízik.

A hazai intézmények rangsorában messze az egészségügyi és orvosi személyzet áll az élen: tízből több mint hét ember bízik bennük. Magas a hadsereg, a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a rendőrség iránti bizalom is. A lista végén azonban a bíróságok, a kormány, a parlament és a politikai pártok találhatók, utóbbiakban mindössze a lakosság ötöde bízik.

A demokrácia működésével kapcsolatban már jóval kritikusabbak a szlovákiai válaszadók. Közel 60 százalékuk elégedetlen azzal, ahogyan az országban működik a demokrácia, és ez az arány az elmúlt hónapokban tovább nőtt. Ezzel szemben az Európai Unió egészében többen vannak az elégedettek, mint az elégedetlenek.

Az Európai Unióval kapcsolatban ugyanakkor több kérdésben is széles az egyetértés Szlovákiában.

A lakosság kilencven százaléka támogatja az uniós polgárok szabad mozgását, vagyis azt, hogy az EU-n belül élni, dolgozni, tanulni vagy vállalkozni lehessen. Több mint nyolcvan százalék áll az egységes euró és a közös gazdasági és versenyképességi stratégiák mögött is. Az EU előtt álló legnagyobb kihívások között a szlovákiai válaszadók leggyakrabban az orosz–ukrán háborút említették. Ezt követi a nemzetközi helyzet alakulása és az energiaellátás kérdése. A következő öt év legfontosabb uniós prioritásai közé az egészségügyet, a biztonságot és a gazdaságot sorolták.

Szlovákia saját problémái közül messze a legégetőbbnek az emelkedő árakat, az inflációt és a megélhetési költségeket tartják az emberek. Sokakat aggaszt az ország gazdasági helyzete és az államadósság is. A média iránti bizalom tekintetében továbbra is a rádió áll az első helyen: a lakosság kétharmada megbízhatónak tartja. A televízió és az írott sajtó szintén viszonylag jó megítélésnek örvend, míg a közösségi hálózatokban mindössze az emberek harmada bízik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×