„Ha nem lépünk fel, az Egyesült Királyság az idegenek szigetévé változik” – figyelmeztetett Sir Keir Starmer brit kormányfő, aki hétfőn jelentette be, hogy jelentősen szigorítják a bevándorlási szabályokat.

A munkáspárti brit kormány és konzervatív elődje is hatalmas nyomás alatt van az erősödő, és az egykori brexitvezér, Nigel Farage vezette Reform UK miatt. A párt szerint a brit elit tétlenül nézi az illegális migrációt, de Farage közben a legális bevándorlást is erősen korlátozná.

A Starmer-kabinetnek egy frissen kiadott konzultációs anyagban olvasható célja és az ígérete az, hogy ezzel évente 100 ezer fővel csökkentsék a betelepülők számát – miközben a közvéleményt nem kizárólag, de főként a csónakokról leugró illegális migránsok érkezése idegesíti.

Starmer szerint le kell zárni „a politika sötét fejezetét, és vissza kell venni a határok ellenőrzését”. Ironikus módon ezzel kampányoltak a brexitet megvalósító konzervatív keménymag tagjai.

Ami még ironikusabb: 2023-ban, tehát azután, hogy a brexit pontott tett az EU-polgárok brit földi szabad munkavállalására és letelepedésére - és még a torykormányzás idején - rekordszintre ugrott a Nagy-Britanniába irányuló nettó migráció, és elérte az évi 906 ezer főt.

A konzervatívok elkezdték szigorítani a legális bevándorlás feltételeit, és a szám 728 ezer főre esett, ahogy a korábbi kormány lépései elkezdték kifejteni a hatásukat.

Az új kabinet javaslatai között van, hogy az angol nyelv jobb ismeretét fogják megkövetelni a vízumért folyamodóktól és családtagjaiktól. Megdrágítják a munkaadók számára a külföldi dolgozók szponzorálását, és immár 32 százalékot fizetnek majd a keresetük után.

Közben az úgynevezett „képzett dolgozói” vízumhoz meg fogják követelni az egyetemi végzettséget, míg

az alacsonyabb kvalifikációt igénylő munkakörökben csak korlátozott időtartamra lehet majd beutazni,

és akkor, ha bizonyítottan munkaerőhiány lépett fel az adott ágazatban.

A briteknél régóta probléma az idős- és beteggondozás, amit sokszor külföldi ápolókkal oldottak meg. A Starmer-kormány leállítja a gyakorlatot, hogy külföldről hozzanak be ilyen dolgozókat, ami nyomás alá helyezheti gondozói rendszert. Szakszervezeti vezetők szerint a külföldiek hiányában már rég összeomlott volna az ellátás. Ezenkívül két évről másfél évre mérséklik azt a maximális időszakot, ameddig egy brit egyetemen diplomázott külföldi diák a védés után az országban maradhat. A családegyesítések kérdésében – például, amikor brit vagy letelepedett EU-s polgár akarja behozni a házastársát – szintén szigorítás várható a nyelvi követelményekben és a szponzor minimum kereseti szintjében, de a részleteket még nem árulták el. A tervet hevesen bírálták egyes munkáspárti és szakszervezeti képviselők, aki szerint a kormányfő a szélsőjobb „hisztérikus nyelvezetéhez folyamodott”.