Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma
Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidencáról, a Downing Street 10-ből 2021. augusztus 18-án. Johnson rendkívüli parlamenti ülést hívott össze, hogy megvitassák az afganisztáni helyzetet. Három nappal korábban a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán, miután a lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Lukacsos a brit klímavédelmi terv, Boris Johnson "kiszállt"

Nem elég világos a nettó zérós brit klímacél megvalósítása – ezért visszaküldte a tervezőasztalhoz a brit kormányt a bíróság. Mindez pont azokban a napokban történik, amikor a történelem során először vörös riasztást adtak ki a szigetországban a hőhullám miatt.

Miközben a britek a számukra extrém meleggel vannak elfoglalva, a miniszterelnöki lemondás miatt amúgy is felbolydult brit kormánynak újabb dolog miatt főhet a feje: hiába a magasztos cél, hogy 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátóvá válik az ország, az emissziós határértékek elérésére tett lépések túlságosan ködösek.

Így a kormány gazdasági minisztere nem mondhatja azt a parlamentben, hogy sínen van a program megvalósítása – mondta a brit úgynevezett Felsőbíróság.

A tervből kihagyták a részletes elemzést, pedig „a benyújtott bizonyítékok alapján teljesen világos, hogy az információ már akkor is megvolt” – magyarázta a döntést az illetékes főbíró.

Sőt, nem tették világossá, hogy csak az emisszió 95, nem pedig 100 százalékát akarják megszüntetni, és azt sem, mivel kompenzálnák a fennmaradó kibocsájtást.

A kínos hír akkor jött, amikor egy parlamenti bizottság úgy foglalt állást, hogy „hatalmas lyuk tátong a kormányban a létfontosságú brit infrastruktúra klímateherbíró képességével kapcsolatban.

Boris Johnson még hivatalban lévő, de már lemondott kormányfőt közben az ellenzék vezére azzal vádolta meg, hogy „leadta a műszakot, és kijelentkezett”, mert sorozatban a hőhullámról szóló harmadik találkozón mulasztott el megjelenni a vészhelyzetekről tárgyaló brit Cobra kormánybizottságban. Johnson inkább a Farnborough Légishowra ment el, ahol beült egy Typhoon harci gépbe.

A kánikula megzavarta a Brize Norton brit légierő támaszpont és a Lutoni reptér működését is.

Walesben és Angliában az elmúlt 48 órában 24 erdőtűz volt, ami kétszerese a tavalyi hasonló időszak adatának.

Az Independent szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy

többet kell tenni az ország „hővédelme érdekében”, merthogy azt „nem 40 Celsius fokra tervezték”.

„A komoly hőhullám olyan probléma, ami nem fog megszűnni, sőt, még rosszabb lesz” – mondta Hannah Cloke, a Reading Egyetem természeti kockázatokkal foglalkozó professzora. „Többé nem tűrhetjük el az épületek és városok rossz tervezését. Sürgősen el kell gondolkodnunk azon, hogyan tudnánk csökkenteni a túlmelegedést, növelni az árnyékos helyeket, fákat telepíteni, úgy építkezni, hogy a házak hűteni tudjanak”.

A konzervatív pártvezéri és így miniszterelnöki posztért versenyben maradt jelöltek mindegyike elkötelezte magát Boris Johnson nettó 0-s klímacélja mellett. Egyedül a volt esélyegyenlőségi miniszter, Kemi Bandenoch bírálta azt, és éreztette, hogy figyelmen kívül hagyhatja, ha az kárt okozna a brit gazdaságnak; vagy legalábbis késleltetné a megvalósítását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×