Tavasszal még világszerte Svédország csodájára jártak - míg más országokban szigorú karanténokat vezettek be, addig a skandináv országban az élet majdnem úgy folytatódott, mint korábban.

Nagyobb csoportokban is lehetett gyülekezni, nyitva maradtak a szórakozóhelyek és a hivatalok. Az iskolák egy része távoktatásra állt át, és a Covid-járvány miatti megszorítást csak azok érezhették a bőrükön, akik idősotthonban élő családtagjukat akarták meglátogatni.

Svéd tudományos szakértők és diplomaták a közelgő nyájimmunitásról beszéltek – amikor a vírus már nem tud terjedni, mert annyian átestek a fertőzésen. Aztán jöttek a kellemetlen hírek arról, hogy a svéd hatóságok szándékosan nem tekintik fontosnak az idősebb lakosok megmentését. A számok önmagukért beszéltek: Dániához és Norvégiához képest aggasztóan magasra ugrott a svéd halálozás – igaz, főként az időseket érintette.

Most jött a szigorítás: az esemény jellegétől függően, a maximum 50-300 fős tömegrendezvényeknek vége, egy hét múlva már csak legfeljebb 8 ember találkozhat. Stefan Löfven miniszterelnök szerint honfitársai nem tartották be az ajánlásokat olyan mértékben, mint tavasszal, ezért kell keményebben fellépni.

„Ez az új norma az egész társadalom számára – mondta. –

Ne menjetek edzőterembe, ne menjetek könyvtárba, ne hívjatok vendégeket vacsorára. Töröljétek a programot.”

A svéd szabályozás még így is sokkal megengedőbb, mint máshol: míg náluk 8 különböző helyen élő ember együtt beülhet egy étterembe, addig például Nagy-Britanniában az utóbbi időben csak az egy háztartásban élők ülhettek le zárt térben egy asztalhoz, de most ennek is vége egy időre. A britek és mások nem látogathatják egymást otthonaikban, de a svédeknél ez még mindig nem tilos.

Svéd szemmel az is szigorú lépésnek számít, hogy este 10 után nem lehet majd alkoholt felszolgálni (és ez így marad február végéig), mindeközben más országokban este tízkor már javában tart a kijárási tilalom.

Bár a svéd második hullám később jött, mint a többi európai országban, az új fertőzések, a kórházba kerülő betegek és a napi halálesetek száma drasztikusan megugrott november eleje óta.

A sokat emlegetett állami járványügyi szakértő, Anders Tegnell elődje azzal vádolta meg csapatát, hogy elmulasztották felkészíteni az országot a második hullámra, mert tévesen a nyájimmunitásban reménykedtek.

Annika Linke azt mondta a Telegraph című brit lapnak: a svéd közegészségügyi hatóság makacsul megtagadta, hogy felkészüljön a legrosszabb forgatókönyvre.

„Végig lassúak voltak. Csak futottak a vírus után, azt pedig túlságosan elterjedt, mielőtt felléptek volna”

– mondta.

Tegnell a nyáron azt állította, hogy a fertőzések durva visszaesése és a szerinte előálló tömeges immunitás miatt könnyebb lesz fékezni a vírus terjedését. Mostanra azonban a svéd fertőzési szám minden újabb héten akár a korábbi duplájára ugorhat. Tegnell a jelenlegi helyzetet azzal magyarázta, hogy a világ más részein is meglepetést okozott a második hullám, és elfogadta, hogy nem alakult ki olyan szintű immunitás az országban, amely védelmet nyújthatna.

Elődje, az influenza-szakértő Annika Linke azt mondta: készülni kellett volna a második hullámra, „az mindig erősebb, mint az első.

Ez jellemzi a pandémiákat: tavasszal és nyáron vetik el a magot és ősszel jön a robbanás.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!