Bár az amerikaiak kilépése és szankciós fenyegetései után veszélybe került nemzetközi atomalku volt a Bécsben válságtanácskozást tartó országok számára az apropó, Irán összekapcsolta az ügyet azzal, hogy a britek leállították és lefoglalták egyik olajszállító hajóját.

Az osztrák fővárosban brit, francia, német, orosz, kínai és iráni küldöttek ültek össze, hogy megpróbálják egyben tartani a 2015-ös történelmi egyezményt. Ebben Irán vállalta, hogy nem dúsít saját területén uránt – és így a gyakorlatban nem tud atomfegyvert kifejleszteni –, cserébe viszont eltörölték ellene az évtizedes és gazdaságát bénító kereskedelmi szankciókat.

Jött azonban Donald Trump amerikai elnök, aki kiléptette az Egyesült Államokat az alkuból, ismét büntetőintézkedéseket vezetett be az iráni olajkereskedelemre, sőt azokat a külföldi cégeket is büntetni kezdte, amelyek Iránnal kereskednek.

Az iráni olajszállítások tiltása különösen bénítóan hat a legyengült iráni gazdaságra.

Bár az európai uniós államok meghajoltak az amerikai nyomás előtt, és cégeik egy része kivonult Iránból, a kormányok szeretnék megőrizni az egyezményt és jogi megoldást találni a kétoldalú kereskedelemre. Az unióból kifelé tartó – és az Egyesült Államokkal hagyományosan szoros szövetséget ápoló – Nagy-Britannia azonban július elején, Gibraltárnál feltartóztatott egy iráni olajtankert. A hivatalos indoklás az volt, hogy a kétmillió hordónyi kőolajat Szíriába szállították, tehát a Damaszkusz elleni EU-szankciók alapján hajtották végre a hajófoglalást.

Erre kontráztak rá az irániak néhány nappal később, amikor leállítottak és lefoglaltak egy brit zászló alatt hajózó tankert a Hormuzi-szorosban.

A bécsi tanácskozáson az iráni küldött, Abbász Aragcsi külügyminiszterhelyettes össze is kapcsolta a tankhajó-ügyet a nukleáris egyezménnyel, és azt mondta: a hajó leállításával megsértették az alkut.

„Az egyezmény aláírói nem emelhetnek akadályt az iráni olajexport elé” – közölte a szövegre hivatkozva. Ugyanakkor „konstruktívnak” nevezte a megbeszéléseket.

„Nem oldottunk meg mindent, de az aláírók elkötelezték magukat, hogy megmentsék az alkut”

– mondta.

A kínai küldöttség vezetője szerint „az összes jelenlévő ország életben akarja tartani az egyezményt, és határozottan ellenzi az Irán ellen egyoldalúan bevezetett amerikai szankciókat."

Májusban Irán azt közölte, hogy az amerikai lépések nyomán felülvizsgálja a nukleáris programját korlátozó egyes rendelkezéseket – így például azt a limitet, amely meghatározza, hogy mekkora mennyiségű uránt dúsíthat. Teherán ezt követően meg is sértette ezt a korlátozást, emellett a megengedettnél 3,67 százalékosnál magasabb dúsítottságú uránt is előállított.