eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Az iráni elnöki hivatal általközreadott képen Haszan Róháni iráni elnök (k) a Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel (b) tartott teheráni találkozóján 2019. augusztus 6-án. Róháni közölte: Irán kész tárgyalni az amerikai kormányzattal, ha Washington előbb feloldja az országa elleni szankciókat.
Nyitókép: MTI/AP

Irán "az egyik kezével" béketervet nyújt be az ENSZ-nek

Régiós béketervet kíván benyújtani Irán az ENSZ-ben a Hormuzi-szorosról - közölte az iráni elnök. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a közel-keleti ország azt akarja elérni, hogy az Egyesült-Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

Haszan Róháni iráni elnök egy teheráni katonai díszszemlén úgy fogalmazott: a béketerv összehozza majd és a remény koalíciójába tömöríti az öböl menti államokat, hogy külföldi hatalmak beavatkozása nélkül szavatolják a hajózást a térségben. Úgy vélte: a külső beavatkozás nagyon vitatható és veszélyes a Perzsa-öböl térségére nézve.

Az iráni külügyminiszter szerint

nem biztos, hogy elkerülhető a háború a térségben.

Az amerikai CBS televíziónak adott interjújában ugyanakkor azt mondta: hazája nem kezdeményez ilyet.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója szerint Irán azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

"Azt látom, hogy Irán megpróbálja fenntartani külpolitikájának ezt a kétarcúságát, amit eddig is próbált mutatni.

Egyrészről támogat nem állami szereplőket, akik agresszívabb lépésekre is képesek, másrészről pedig az iráni központi kormány igyekszik mutatni a diskurzusra való nyitottságát

és a kompromisszumkészséget."

A térségben nem vallási vagy etnikai, hanem hatalompolitikai konfliktus van – tette hozzá az elemző.

"Ami gyakorlatilag arról szól, hogy a Perzsa-öböl két oldala, vagyis Szaúd-Arábia és a kisebb monarchiák, valamint Irán a hatalomért harcolnak ebben a térségben.

A geopolitikai helyzetet az alakította át jelentősen, amikor a kilencvenes évek elejétől kezdve az amerikaiak egyre nagyobb mértékben lettek jelen a térségben.

Ezt még megfejelte 2003-ban, amikor az amerikaiak beavatkoztak Irakban, megnövelve a jelenlétüket, ettől kezdve ott egy nagyon komplex helyzet alakult ki."

Az elemző szerint nem csak az amerikai kivonulásban bízhat Irán, de francia, brit és török bázis is van a térségben.

Az Egyesült Államok és Irán heves vitába bonyolódott a Hormuzi-szorosról, az öböl menti térség fontos vízi útjáról, ahol Irán több külföldi hajót is lefoglalt.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz a misszióhoz, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Perzsa-öböl hajózási útvonalának védelmére azt követően, hogy szaúdi olajlétesítményeket értek támadások. A jemeni húszi lázadók ugyan azt mondták, ők követték el a támadásokat, de Rijád és Washington azt gyanítja, hogy a történtek mögött Teherán áll.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×