Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az iráni elnöki hivatal általközreadott képen Haszan Róháni iráni elnök (k) a Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel (b) tartott teheráni találkozóján 2019. augusztus 6-án. Róháni közölte: Irán kész tárgyalni az amerikai kormányzattal, ha Washington előbb feloldja az országa elleni szankciókat.
Nyitókép: MTI/AP

Irán "az egyik kezével" béketervet nyújt be az ENSZ-nek

Régiós béketervet kíván benyújtani Irán az ENSZ-ben a Hormuzi-szorosról - közölte az iráni elnök. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a közel-keleti ország azt akarja elérni, hogy az Egyesült-Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

Haszan Róháni iráni elnök egy teheráni katonai díszszemlén úgy fogalmazott: a béketerv összehozza majd és a remény koalíciójába tömöríti az öböl menti államokat, hogy külföldi hatalmak beavatkozása nélkül szavatolják a hajózást a térségben. Úgy vélte: a külső beavatkozás nagyon vitatható és veszélyes a Perzsa-öböl térségére nézve.

Az iráni külügyminiszter szerint

nem biztos, hogy elkerülhető a háború a térségben.

Az amerikai CBS televíziónak adott interjújában ugyanakkor azt mondta: hazája nem kezdeményez ilyet.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója szerint Irán azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

"Azt látom, hogy Irán megpróbálja fenntartani külpolitikájának ezt a kétarcúságát, amit eddig is próbált mutatni.

Egyrészről támogat nem állami szereplőket, akik agresszívabb lépésekre is képesek, másrészről pedig az iráni központi kormány igyekszik mutatni a diskurzusra való nyitottságát

és a kompromisszumkészséget."

A térségben nem vallási vagy etnikai, hanem hatalompolitikai konfliktus van – tette hozzá az elemző.

"Ami gyakorlatilag arról szól, hogy a Perzsa-öböl két oldala, vagyis Szaúd-Arábia és a kisebb monarchiák, valamint Irán a hatalomért harcolnak ebben a térségben.

A geopolitikai helyzetet az alakította át jelentősen, amikor a kilencvenes évek elejétől kezdve az amerikaiak egyre nagyobb mértékben lettek jelen a térségben.

Ezt még megfejelte 2003-ban, amikor az amerikaiak beavatkoztak Irakban, megnövelve a jelenlétüket, ettől kezdve ott egy nagyon komplex helyzet alakult ki."

Az elemző szerint nem csak az amerikai kivonulásban bízhat Irán, de francia, brit és török bázis is van a térségben.

Az Egyesült Államok és Irán heves vitába bonyolódott a Hormuzi-szorosról, az öböl menti térség fontos vízi útjáról, ahol Irán több külföldi hajót is lefoglalt.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz a misszióhoz, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Perzsa-öböl hajózási útvonalának védelmére azt követően, hogy szaúdi olajlétesítményeket értek támadások. A jemeni húszi lázadók ugyan azt mondták, ők követték el a támadásokat, de Rijád és Washington azt gyanítja, hogy a történtek mögött Teherán áll.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×