Infostart.hu
eur:
365.4
usd:
325.39
bux:
143149.29
2026. október 21. szerda Orsolya
Az ITV által közreadott képen a kormányzó brit Konzervatív Párt vezéri tisztségéért és egyúttal a miniszterelnöki posztért küzdő Boris Johnson egykori külügyminiszter (b) és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a brit kereskedelmi televízió salfordi stúdiójában folytatott televíziós vitáján 2019. július 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Matt Frost

Meglepő összeborulás az utolsó brit vitán

Háború helyett ölelkezés – így nézett ki a brit miniszterelnökjelöltek utolsó nyilvános vitája. A közönséget meglepve Boris Johnson és Jeremy Hunt például egymásra licitálva bírálta Donald Trump elnököt és egyikük sem akar a brexit után ír határgaranciát.

Brit földön hirtelen kitört a barátkozás a keményvonalas brexitpárti Boris Johnson és az annak idején a brit kilépést ellenző, de immár felvállaló Jeremy Hunt között. A távozó Theresa May miniszterelnök posztjárért versengő két politikus a Sun című bulvárlap és hasonlóan bulvárstílusú Talk Radio közös, kérdezős rendezvényén állt a közönség elé, sokszor és szélesen mosolyogva.

Hétfő késő délután a brit média liberális szárnya már beléjük döfött egy nagyot, arra utalva, hogy gyáván hallgattak Trump amerikai elnök széles körben bírált megjegyzéseiről, melyek szerint négy színes bőrű kongresszusi képviselőnő „gyűlöli az országot, elmehet, sok embernek nem fog hiányozni”.

Johnson korábbi és Hunt jelenlegi külügyminiszter azonban végül határozottan megnyilvánult. „Ha egy multikulturális ország vezetője vagy, akkor egyszerűen nem mondhatsz olyan, hogy visszaküldesz embereket oda, ahonnan jöttek. Ez a szöveg már évtizedekkel ezelőtt elavult és hála Istennek érte. Teljességgel elfogadhatatlan” – kezdte Johnson.

Hunt felesége kínai és azt mondta: mélységesen felháborítaná, ha valaki azt mondaná a gyerekeinek, hogy menjenek vissza Kínába. Ez annyira nem brit, remélem, itt soha nem történik meg ilyen” – fejtegette. Arról viszont egyikük sem ejtett szót, hogy a brexit népszavazás után a brit földön élő kelet-európaiaknak rendszeresen beszóltak így brit állampolgárok az utcán, kórházban és iskolában is.

A két brit vezető közben a brexit egyik kulcskérdésében is egyetértett: ugyan London kérte, de a konzervatív kormánypárt képviselői gyűlölik az ír határgarancia kérdését. Brüsszelben és Dublinban úgy látják, ez garantálhatja az északír békét, ők viszont úgy, hogy

az EU a hátsó ajtón át a vámunióban tartja majd a briteket és így elveszi tőlük az önálló kereskedelmi politika lehetőségét.

Az utolsó vitában a zakó nélkül, feltűrt ingujjban megjelent Hunt azzal próbált meg felzárkózni a rosszul szabott öltönyében is magabiztos Johnson mellé, hogy azt mondta: a határgarancia „halott”. Mindkét jelölt arra utalt, hogy az október végi EU-kilépési határidőig fennmaradó három hónapban újratárgyalják Brüsszellel a rendezett távozásról szóló „válási egyezményt” – annak ellenére, hogy az Európai Bizottság következő elnöke is azt mondja, ez kizárt.

A két jelöltnek kapóra jött a hagyományosan a palesztin ügy iránt nagyobb érzékenységet tanúsító ellenzéki Munkáspárt ellen a BBC Panoráma című műsorában elhangzott, antiszemitizmus vádja. Mindketten gyorsan „személyében antiszemitának” bélyegezték Jeremy Corbyn pártvezért - aki abban reménykedik, hogy a konzervatívok megosztottsága miatt előrehozott választásokat is kiírhatnak és azokat megnyerheti.

Johnson és Hunt ugyanakkor nem értett egyet a legális bevándorlás kérdésében.

Előbbi elkente a választ arról, hogy mi is csinálna, utóbbi azt ígérte, hogy csökkenti azt. A korábbiaknál jobb hangulatú vitában még el is viccelődtek egymással: Hunt pénzügyi tárcát ígért Johnsonnak a kormányában, míg Johnson riválisa brexit-eltökéltségét ünnepelve azt mondta „az optimizmus új szelét érzi”.

A brit konzervatív párttagság végső szavazása után a jövő hét után derül ki, hogy melyikük lépi át a Downing Street 10 alatti kormányfői rezidencia küszöbét. Felmérések szerint ez szinte bizonyosan Johnson lesz a maga 74 százalékos támogatottságával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki a tizenéves korában elkövetett brutális gyilkosság miatt halálra ítélt Christa Pike kudarcot vallott kivégzése. Ez adott apropót a Reuters és Ipsos új felmérésének, amelyben a halálbüntetés megítélésére is rákérdeztek. Egy orvosprofesszor és etikai szakértő pedig azután alakította ki álláspontját, hogy szerinte az állam a sikertelen kivégzéssel már olyan szenvedést okozott az elítéltnek, amely felveti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának megsértését.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Tisza-kormány: őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, razzia indult az MNB-ügyben

Tisza-kormány: őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, razzia indult az MNB-ügyben

Szerda kora reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, ami összefügghet azzal, hogy nagyszabású, több helyszínt érintő bűnügyi akciót hajt végre szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség az MNB-ügyben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Magyar Péter eközben az AP-nak adott interjújában az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárását, az eltűnt közvagyon visszaszerzését és a jogállamiság helyreállítását nevezte kormánya legfontosabb feladatának, és jelezte: a migrációs politikában nem tervez érdemi változást, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását pedig nem támogatja. A háttérben a kedden bemutatott 2027-es költségvetés számai: az adóintézkedések 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, a nagyvállalatok effektív adóterhelése 6–7 százalékról 11 százalékra emelkedhet, a kiadási oldalon pedig 1465 milliárdos megszorítás áll.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×