Infostart.hu
eur:
380.77
usd:
326.31
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Laurel, 2015. július 14.A NASA által közreadott képen a New Horizons nevű tudóscsapat egy kivetítőn nézi a NASA 2006-ban felbocsátott New Horizons űrhajója által készített eddigi legközelebbi és legjobb minőségű felvételt a Plútó törpebolygóról a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizika laboratóriumában 2015. július 14-én. (MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls)
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls

Hat órát utazott a jel a Földre a NASA messzire jutott szondájáról

Az amerikai űrkutatási hivatal berendezése az eddig megvizsgált legmesszebbre keringő égitest közeléből küldött jelet.

Hű nevéhez a NASA New Horizons szondája, hiszen az eszköz valóban új látóhatárt nyitott azzal, hogy túllépte az emberiség által eddig vizsgált égitestek határát és egy fagyott kisbolygóról küldött adatokat a Naprendszer széléről.

Az atommeghajtású szonda mostanra több, mint 6,4 milliárd kilométerre távolodott a Földtől és 3,5 Km távolságra közelítette meg az Ultima Thule kisbolygót – aminek neve egyébként „távoli és ismeretlen térséget” jelent.

A 32 kilométer hosszú égitest a Naprendszer Kuiper-öv nevű régiójában, a Neptun pályáján kívül kering. Ebből a távolságból már több, mint hat órán át jut el a Földig a rádiójel és

amikor a szondától megérkezett a „köszönöm, jól vagyok” üzenet, örömujjongás tört ki a NASA marylandi Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában.

A jelet az ügynökség Madrid közelébe telepített, hatalmas rádiótávcsöve fogta be.

A New Horizonst 2006-ban lőtték fel eredetileg azzal a céllal, hogy megvizsgálják vele a Naprendszer szélén található Plutót és öt holdját. Mostanra 1,6 milliárd kilométerrel távolabb jutott és újabb területet tárt fel az emberiségnek.

Kutatók azt remélik, hogy az Ultima Thule feltérképezésével értékes adatokat szerezhetnek naprendszerünk keletkezéséről.

A szonda most kezdi meg továbbítani az első átrepülés idején rögzített, több gigabájtnyi adatot és a napokban további képek várhatók a most elért kisbolygóról, amelyről eddig úgy tartották, hogy egy szabálytalan mogyorószemre emlékeztető formája van. A részletesebb képekből kiderülhet hogy valójában egy vagy esetleg két, egymás körül keringő szikláról van-e szó.

A New Horizons parányi, 15 wattos adója miatt mindössze 1 kilobit per másodperc sebességű az adatátvitel, ezért a tudósok becslése szerint 2020 szeptemberére tudják letölteni a memóriájában tárolt összes adatot. Az első, igazán nagy felbontású képekre például februárig kell várni – írta a BBC.

A szonda egy hónapon át vizsgálja majd a kisbolygó atmoszférája és talaja vegyi összetételét, hogy újabb adatokhoz jussunk a Naprendszer és bolygói keletkezéséről.

Az Ultima Thule mellett több százezer hasonló kisbolygó keringhet a Kuiper-övben ahol már olyan gyenge a Nap fénye, hogy a hőmérséklet 30-40 fokkal haladja meg az abszolút zérót, azaz a mínusz 273 Celsius fokot.

Érdekes módon a New Horizons fellövésekor a tudósok még nem tudtak a kisbolygóról – csak 8 évvel később fedezték fel a Hubble űrteleszkóppal. Ezt követően terjesztették ki a szonda küldetését és döntöttek úgy, hogy a Plutó után ezt az új égitestet közelítse meg.

Ugyan ez az űrszonda érte el az eddigi legtávolabbi égitestet, az 1977-ben felbocsájtott Voyager 1 és 2 szondák már jóval távolabbra jutottak a világűrben és mindkét eszköz továbbra is működik.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×