Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Laurel, 2015. július 14.A NASA által közreadott képen a New Horizons nevű tudóscsapat egy kivetítőn nézi a NASA 2006-ban felbocsátott New Horizons űrhajója által készített eddigi legközelebbi és legjobb minőségű felvételt a Plútó törpebolygóról a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizika laboratóriumában 2015. július 14-én. (MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls)
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls

Hat órát utazott a jel a Földre a NASA messzire jutott szondájáról

Az amerikai űrkutatási hivatal berendezése az eddig megvizsgált legmesszebbre keringő égitest közeléből küldött jelet.

Hű nevéhez a NASA New Horizons szondája, hiszen az eszköz valóban új látóhatárt nyitott azzal, hogy túllépte az emberiség által eddig vizsgált égitestek határát és egy fagyott kisbolygóról küldött adatokat a Naprendszer széléről.

Az atommeghajtású szonda mostanra több, mint 6,4 milliárd kilométerre távolodott a Földtől és 3,5 Km távolságra közelítette meg az Ultima Thule kisbolygót – aminek neve egyébként „távoli és ismeretlen térséget” jelent.

A 32 kilométer hosszú égitest a Naprendszer Kuiper-öv nevű régiójában, a Neptun pályáján kívül kering. Ebből a távolságból már több, mint hat órán át jut el a Földig a rádiójel és

amikor a szondától megérkezett a „köszönöm, jól vagyok” üzenet, örömujjongás tört ki a NASA marylandi Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában.

A jelet az ügynökség Madrid közelébe telepített, hatalmas rádiótávcsöve fogta be.

A New Horizonst 2006-ban lőtték fel eredetileg azzal a céllal, hogy megvizsgálják vele a Naprendszer szélén található Plutót és öt holdját. Mostanra 1,6 milliárd kilométerrel távolabb jutott és újabb területet tárt fel az emberiségnek.

Kutatók azt remélik, hogy az Ultima Thule feltérképezésével értékes adatokat szerezhetnek naprendszerünk keletkezéséről.

A szonda most kezdi meg továbbítani az első átrepülés idején rögzített, több gigabájtnyi adatot és a napokban további képek várhatók a most elért kisbolygóról, amelyről eddig úgy tartották, hogy egy szabálytalan mogyorószemre emlékeztető formája van. A részletesebb képekből kiderülhet hogy valójában egy vagy esetleg két, egymás körül keringő szikláról van-e szó.

A New Horizons parányi, 15 wattos adója miatt mindössze 1 kilobit per másodperc sebességű az adatátvitel, ezért a tudósok becslése szerint 2020 szeptemberére tudják letölteni a memóriájában tárolt összes adatot. Az első, igazán nagy felbontású képekre például februárig kell várni – írta a BBC.

A szonda egy hónapon át vizsgálja majd a kisbolygó atmoszférája és talaja vegyi összetételét, hogy újabb adatokhoz jussunk a Naprendszer és bolygói keletkezéséről.

Az Ultima Thule mellett több százezer hasonló kisbolygó keringhet a Kuiper-övben ahol már olyan gyenge a Nap fénye, hogy a hőmérséklet 30-40 fokkal haladja meg az abszolút zérót, azaz a mínusz 273 Celsius fokot.

Érdekes módon a New Horizons fellövésekor a tudósok még nem tudtak a kisbolygóról – csak 8 évvel később fedezték fel a Hubble űrteleszkóppal. Ezt követően terjesztették ki a szonda küldetését és döntöttek úgy, hogy a Plutó után ezt az új égitestet közelítse meg.

Ugyan ez az űrszonda érte el az eddigi legtávolabbi égitestet, az 1977-ben felbocsájtott Voyager 1 és 2 szondák már jóval távolabbra jutottak a világűrben és mindkét eszköz továbbra is működik.

Címlapról ajánljuk
Sokk az amerikai demokrata körökben: nyomul a radikális baloldal

Sokk az amerikai demokrata körökben: nyomul a radikális baloldal

Az Egyesült Államokban tovább erősödik a Demokrata Párt baloldali szárnya. A coloradói és két másik előválasztásokon több, a pártvezetés által támogatott politikus is vereséget szenvedett, ami az elemzők szerint azt jelzi: a New York-i szocialista polgármester, Zohran Mamdani sikere országos politikai hullámot indított el.

Magyar Péter magányos

Magányosan a hatalom csúcsán – ezzel az elgondolkodtató üzenettel tette közzé legfrissebb személyes fotóját Magyar Péter. A miniszterelnök az Országházban készült felvétel mellé fűzött vallomásában a kormányzati létet kísérő súlyos terhekről, a felelősség némaságáról és a parancsnoki híd magányáról írt.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×