A kormány elrendeli a Budapest–Belgrád vasútvonal eddigi beruházási döntéseinek teljes körül átvilágítását – jelentette be Vitézy Dávid. A vizsgálat kiterjed egyebek mellett a közbeszerzés körülményeire, de például arra is, hogy ki határozott úgy, hogy a magyar kivitelezőt is amerikai dollárban fizetik, ami jelentős drágulást hozott a forint árfolyamának romlása miatt.

„Magyar vállalkozók egyre drágábban dolgoztak Magyarországon, lényegében létrehozták a devizahitel-konstrukciót megfordítva” – fogalmazott a közlekedési és beruházási miniszter. Hozzátette: a cél, hogy minden dokumentumot mindenki megismerhessen, amihez azonban a Kínai Népköztársaság együttműködésére is szükség van, hiszen a beruházás egy nemzetközi szerződés alapján zajlik. A kormány döntött arról, hogy ezt a változtatást kezdeményezni fogják.

Egy kormányrendelet módosítása ügyében is döntött a kormány, a cél, hogy be lehessen tekinteni az építési eljárások dokumentumaiba. Két évvel ezelőttig működött az ÉTDR-rendszer (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer), amelyben a nyilvánosság számára is elérhető volt, milyen építési engedélykérések vannak beadva, milyen látványterv, műszaki rajzok szerepeltek az engedélyezés során. Ezt a rendszert társadalmi egyeztetés után visszaállítják.

„Például a Balaton-parton vannak a kedélyeket joggal borzoló beruházások, ott is lehet majd látni, mi készül” – jegyezte meg a tárcavezető.

Ugyanez a kormányrendelet korlátozta elmondása szerint az ügyféljogokat is, az új szabály szerint csak a közvetlen szomszéd telkek tulajdonosai tudtak ügyfélként beavatkozni az építéshatósági eljárásokba, az utca túloldaláról nem lehetett ilyet kezdeményezni. Itt is visszaállítják a korábbi helyzetet.

Köztéri reklámok

Vitézy Dávid beszámolt arról is, hogy az Országgyűlés előtt van három tiszás képviselő javaslata „a gyűlöletpropaganda és a köztéri vizuális környezetszennyezés megszüntetése érdekében”. Ez – a reklámszövetség által vitatott javaslat – a kormány szerint helyes célt szolgál, azt, hogy a nyilvánsságban ne lehessen mások megalázásra, megszégyenítésére, képmásuk valótlan kontextusban való felhasználására irányuló propagandát folytatni. Visszaszorítanák a környezetszennyezést is, nem igazolható, hogy ez a mennyiségű műanyagszennyezés és vizuális környezetszennyezés arányos és szükséges lenne. A legtöbb plakátot kihelyező pártok rosszul szerepeltek a választáson, a digitálissá váló világban nem ezen múlik a siker a kormány szerint.

A településképi hatóság jogköreit a jogszabály helyreállítja, az önkormányzat a jövőben maga is meghatározhatja, hol milyen reklámot lehet kihelyezni. Ez a lehetőség Budapestnél kifejezetten fontos a tárcavezető szerint, így a fővárosi önkormányzat erős hatáskörét kívánják létrehozni az új törvénnyel. Azt is helyesnek tartják, hogy a reklámszabályok be nem tartása kapcsán befolyó bevétel az önkormányzaté legyen, ha ő folytatja le az eljárást.

További kormánydöntések

A kormányszóvivők felsoroltak még számos ügyet, melyben döntésre jutott a kormány.

Elkezdődött egy önálló országos környezetvédelmi főhatóság létrehozásának előkészítése, illetve országos ellenőrzési program indul a legnagyobb kockázatot jelentő ipari üzemeknél. Még júniusban elkészül az akkumulátoripar és más kiemelt kockázatú üzemek országos ellenőrzési terve és megkezdődik a legfontosabb létesítmények átfogó vizsgálata.

Megszűnik az a szabály, hogy egy miniszter külön döntéssel jelölhette ki az akkumulátor-újrafeldolgozó gyárak helyszíneit, új szabályozás készül az akkumulátor-ipar működtetésére és a szereplők együttműködésére. Június 30-ig kell előkészíteni a szükséges jogszabály-módosításokat, létrejön egy tárcaközi munkacsoport, amely augusztus 31-ig dolgozza ki az új szabályozási koncepciót.

Megkezdődik egy eddiginél szigorúbb környezetvédelmi felelősségi rendszer kidolgozása, mert a szaknciórendszer elvesztette elrettentő erejét, a környezetvédelmi bírságok túl alacsonyak, sok a kiskapu, amelyeket a nagyvállalatok ki is használnak – hangzott el. A szennyező fizet elvére épül majd a rendszer. Főként a kiemelt kockázatú területeknél fogják alkalmazni: akkumulátor-ipar, vegyipar, víz- és talajszennyezések, illegális hulladéklerakások. Október 1-re kell kialakítani a szankciórendszert.

Átmeneti fakitermelési moratóriumot vezetnek be a Natura 2000-es és kiemelten értékes védett állami erdőkben, 2026 szeptember 30-ig szünetel az olyan faktitermelés, ami „az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja”, miközben a biztonsági, természetvédelmi és erdőfenntartási munkák továbbra is elvégezhetők. Nem lesz fennakadás a tűzifaigényben, mivel az intézkedés kifejezetten a védett erdőkre vonatkozik – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.

Elhangzott még, hogy szigorodnak a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó szabályok. Jelenleg 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni, a szabályozás szétszórva van a tárcáknál, nincs egységes nyilvántartás sem. A felülvizsgálat már zajlik. Első lépésként pénteken megjelenik majd a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet-módosítás, amely megszünteti a lehetőséget, hogy a munkaerőkölcsönzők gyorsított egyszerűsített eljárással tömegesen hozhassanak vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból. Aki az országban dolgozik már, kérheti a munkavállalási engedélyének meghosszabbítását, a beadott kérelmek pedig folyamatban lévőnek számítanak és elbírálják azokat.

Nemzeti Agrárkamara (NAK): a szervezet működésében és választási rendszerében olyan problémák alakultak ki, amelyek indokolttá teszik a szabályok felülvizsgálatát. A jelenlegi választási rendszer nem biztosít valódi versenyt, mivel legutóbb csak egyetlen jelölőszervezet tudott országos listát állítani. Ezért a kormány új, átláthatóbb és igazságosabb választási rendszer kialakítását kezdeményezi, amely nagyobb beleszólást biztosít a gazdálkodóknak és erősíti a szakmai képviseletet. A cél, hogy a 400 ezer kamarai tag érdekei hatékonyabban jelenjenek meg a döntésekben.

Lélegeztetőgépvásárlási „biznisz”: 17 ezer gépet vásárolt a koronavírus-járvány elején a kormány mintegy 300 milliárd forint értékben, noha előtte egészségügyi szakemberek letettek háttéranyagokat a kormány asztalára, melyek szerint szakszerű személyzet 800-1500 főt tud lélegeztetőgépen ápolni. „A rendkívüli helyzetben az emberélet a legfontosabb, az eltérő megoldások indokolhatók, a beszerzett gépek mennyiségével és a felhasznált közpénzekkel kapcsolatban azonban vannak kérdések, ahogy a beszerzésekben résztvevő cégekkel kapcsolatban is” – hangzott el. A külügyminiszter folytatja le a vizsgálatot.

Oktatási teljesítményértékelés: ez aránytalanul nagy adminisztratív terhet jelent a pedagógusok számára, nem ad valós képet a teljesítményről, ezért javasolták az eltörlését a 2026-27-es tanévtől. Lesz teljesítményértékelési rendszer, de hatékonyabb, szakmailag jobban megalapozott módszert hoznának létre, amelyben nincs fölösleges adminisztráció a pedagógusok számára. Az előkészítést rábízták oktatási és gyermekügyi miniszterre.

Párt- és pártalapítvány-finanszírozás: a szervezeteknek járó pénzt egy képlet alapján számolják, a támogatási összegek meg fognak jelenni a Magyar Közlönyben. Ám a szabályokat felülvizsgálják, hogy azt mutassák meg, egy pártnak mekkora a társadalmi beágyazottsága. Magyar Péter mniszterelnök korábban hangsúlyozta: a cél, hogy ösztönözze és jutalmazza a rendszer, hogy a pártok saját támogatás gyűjtésére törekszenek.