A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség a széles körű nyomozása során rendőrségi támogatással helyszíni szemlét és három alkalommal bizonyítási kísérletet tartott, bizonyítási eszközöket foglalt le, okiratokat, valamint igazságügyi orvos-, és fegyverszakértői, illetve hangtechnikai szakértői véleményt szerezett be, továbbá minden olyan személyt kihallgatott, aki az eset kapcsán érdemi ismerettel rendelkezett.

A megállapított tényállás lényege szerint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség az államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítése érdekében indított önkéntes programot, amelyet az abban résztvevők pozitív visszajelzései alapján kibővítettek annak érdekében, hogy az azt teljesítők elérjék a teljes alapkiképzettség szintjét. A cél az volt, hogy a program végén – akik ezt vállalják – önkéntes tartalékos szolgálatra irányuló jogviszonyt létesíthessenek.

A felkészítés során a programban résztvevő 71 államigazgatásban dolgozó személy – közöttük a kézigránát baleset kormánytisztviselő sértettje – 2025. március 17-től teljesítették a képzés egyik fázisát Újdörögdön.

A kiképzendő állomány 2025. március 20-án kapott elméleti és gyakorlati felkészítést az éles kézigránát dobógyakorlat teljesítéséhez, amely során gyakorló gránáttal, mely egy tömör gumitestből és egy kihúzható biztosító sasszegből áll, többször dobtak a kiképzendők. Lehetőség volt további gyakorló dobások végzésére a napirend lezárulta után, amely lehetőséggel a sértett kormánytisztviselő is élt, így összesen mintegy 20 alkalommal dobott gyakorlógránátot. Az előkészítő dobógyakorlat során a sértett kormánytisztviselő egyik dobása sem érte el az előírt minimum 30 méteres távolságot, ennek ellenére minden résztvevő, így az ő neve mellé is a „megfelelt” értékelést jegyezték be.

Az éles kézigránát dobógyakorlat másnap volt,

a gyakorlat nem teljesítése esetén az alapkiképzést nem szerezte meg a résztvevő, ugyanakkor a részvétel az éles dobáson nem volt kötelező.

Az éles kézigránát dobógyakorlat során a feladatot úgynevezett „száraz gyakorlás” során elismételték. A dobóállásban a dobó mellett közvetlenül helyezkedett el az úgynevezett dobató, akinek „Kézigránát!” vezényszavára a dobónak a gránáttartózsebből elő kellett vennie a kézigránátot, azt a dobókezével meg kellett fognia, míg a másik kezének mutatóujjával tartania kellett a szállításbiztosító sasszeg húzókarikáját. Ezután a dobókezet távolítva, ki kellett azt húznia. A sasszeg eltávolításával élesedik a gránát, ugyanakkor a biztosító kar leszorításával az még nem lép működésbe. A dobónak tehát a biztosító kart leszorítva kellett tartania, majd felvennie a dobópozíciót, és a dobató „Tűz!” vezényszavára a kijelölt célcsoportra el kellett dobnia a kézigránátot. A gránát eldobása után a gyújtófejben lévő forgatórugó a biztosítókart legalább 50 fokos szögben elfordítja, beindul a robbanási folyamat, és a 3,2-4,2 másodperces késleltetési idő letelte után bekövetkezik a robbanás.

A sértett kormánytisztviselő a kiadott „Kézigránát!” vezényszóra megpróbálta kihúzni a szállításbiztosító sasszeget, mely elsőre nem sikerült. Miután sikerült a szállításbiztosító sasszeget kihúznia, közben a biztosító kart felengedte, melynek következtében az a gyújtó forgástengelyétől számított 50 fokot meghaladó mértékben elfordult a gránáttestől, és a gyújtási folyamat beindult. A sértett a biztosítókart ezután már hiába nyomta vissza a gránáttesthez.

A dobó észlelte, hogy valami nem megfelelően történt, megkérdezte a dobatót, hogy „Ez így jó?”, aki a gránátért nyúlt, azonban a robbanás az előírt késleltetési időtartamon belül, 3,94 másodperc alatt bekövetkezett.

A robbanás következtében a kormánytisztviselő sértett maradandó fogyatékossággal és súlyos egészségromlással járó sérüléseket, míg a mellette álló lőgyakorlatvezető sértett nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket szenvedett.

A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét az valósítja meg, aki a foglalkozási szabály megszegésével más, vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. A cselekmény súlyosabban minősül, amennyiben az maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabály megszegése. Foglalkozási szabály a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabály is. A bekövetkezett veszélyhelyzetnek vagy sérülésnek közvetlen ok-okozati kapcsolatban kell lennie a foglalkozási szabály megszegésével.

A kiterjedt nyomozás eredményeként a felrobbant kézigránát esetében műszaki hibát, illetve a gyújtószerkezet hibáját kategorikusan ki lehetett zárni.

Az eljáró ügyészség megállapította, hogy a baleset a kormánytisztviselő sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibájából – a biztosítókart az eldobás előtt oly mértékben engedte eltávolodni a gránáttesttől, hogy a gyújtási folyamat beindult és a robbanás bekövetkezett – fakadt, amely közvetlen ok-okozati összefüggésben állt a veszélyhelyzet kialakulásával és a baleset bekövetkezésével.

Büntetőjogi felelősség – szándékosság és gondatlanság hiányában – ugyanakkor nem terheli.

A biztosítókar szorító fogásának lazítása ugyanis a részéről nem volt tudatos, akaratlagos mozdulat és így az eredmény – közvetlen veszélyhelyzet, illetve sérülés – tekintetében a gondatlanság sem róható a terhére.

A lőgyakorlatvezető sértett (a dobató) a dobatás során foglalkozási szabályt nem sértett, tőle elvárható magatartást tanúsított.

A dobató kiképzők tevékenységére pontos írott szabályok nincsenek, a lőgyakorlatvezető sértett (a dobató) az íratlan szabályokat betartotta, a dobót figyelte. A körülmény, hogy elsőre nem tudta kihúzni a sasszeget nem volt olyan jellegű, hogy az azonnali beavatkozást igényelt volna, a dobás előtt pedig az írott szabály követve kitekintett a célterületre. A dobató így is 1-2 másodpercen belül felismerte a veszélyhelyzetet, és a gránát felé nyúlva megpróbálta a balesetet elhárítani, de az ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt.

Az ügyészségi közlemény szerint megjegyzendő, hogy

a szabályok szerint csak tiszt vagy altiszt lehetett volna lőgyakorlatvezető, a sértett dobató viszont legénységi állományban volt, így ezt a feladatkört nem tölthette volna be.

A feladatát ennek ellenére a dobatásra vonatkozó írott és íratlan szabályoknak megfelelően látta el, nem volt a terhére felróható szabályszegés, így ezen körülmény a baleset bekövetkezésében nem játszott szerepet.

Az ügyészség vizsgálta a kézigránát dobógyakorlat fő foglalkozásvezetőjének cselekvőségét is. Esetében megállapította a szabályszegést, mivel a kormánytisztviselő sértettet az éles kézigránátdobásból ki kellett volna zárnia, tekintettel arra, hogy az előírt minimum távolságra a gyakorló gránátot nem tudta eldobni.

A baleset ugyanakkor nem emiatt következett be, a gránát még az eldobás előtt felrobbant, így büntetőjogi szempontból ezen korábbi, az eredménnyel közvetlen összefüggésbe nem hozható szabályszegés nem vehető figyelembe. A büntetőjogi felelőssége a testi épség elleni bűncselekményben nem állt fenn.

Az eljáró ügyészség a katonai bűncselekmény megvalósulását is vizsgálta.

A jogszabályi rendelkezések alapján a kiképzendők és a katonák között alá-fölé rendeltségi viszony nem jött létre, ami kizárta a katonai bűncselekmények köréből az elöljárói bűncselekmények megállapíthatóságát.

A nyomozás során a nyomozó ügyészség tehát feltárt szabályszegéseket, ugyanakkor a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye esetében az eredménnyel közvetlen oksági viszonyban lévő szabályszegés lehet csak a büntetőjogi felelősségre vonás alapja, amely jelen ügyben nem állt fenn, így a nyomozás megszüntetése mellett kellett dönteni – olvasható a közleményben.

A feltárt hiányosságok és szabályszegések miatt azonban az ügyészség szignalizációval élt a Honvéd Vezérkar Főnöke felé, jelezve, hogy a mulasztások jövőbeni kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.