Infostart.hu
eur:
354.24
usd:
304.37
bux:
134643.1
2026. június 5. péntek Fatime
Orosz zászló lengedezik a Kreml épületén.
Nyitókép: Getty Images/Sergey Kucherov

Felbukkant egy szószátyár orosz újságírónő

Kszenyija Fjodorova 2024-ben tízéves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A tévés az utóbbi időben egyre nagyobb szerephez jutott több francia médiumban, illetve azok véleményműsorainak rendszeres megszólalója és szerkesztője volt. Bírálói szerint manipuláló narratívákat terjeszt az ukrajnai háborúról és az EU-ról.

Európai parlamenti képviselők szankciókat szorgalmaznak az Európai Uniótól Kszenyija Fjodorova, az Európai Unió területén az ukrajnai háború kitörését követően betiltott Russia Today egykori vezetője ellen, akit azzal vádolnak, hogy orosz propagandát terjeszt rendszeres megszólalásaiban az ultrakonzervatív nézeteket valló Vincent Bolloré francia milliárdos tulajdonába tartozó televíziókban és rádiókban.

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön ismételten propagandistának minősítette az orosz nőt. „Emlékeztetek arra, amit 2017 júniusában már elég világosan elmondtam Versailles-ban, az orosz elnök, Vlagyimir Putyin jelenlétében egy olyan személy előtt, aki akkoriban hivatalosan egy média irányításáért felelt, de amely valójában egy állami propagandaügynökség volt” – mondta a francia elnök, utalva a Russia Today korábbi vezetőjére. „A dolgok nem változtak. Ugyanazt gondolom most is” – tette hozzá Emmanuel Macron egy sajtótájékoztatón montenegrói látogatása során, amelynek középpontjában a külföldi beavatkozások elleni együttműködés állt.

Kszenyija Fjodorova – aki az elmúlt évtizedben rendszeresen a Kreml álláspontját képviselte Vincent Bolloré egyre nagyobb médiabirodalmában – 2024-ben tízéves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. Az eset az elmúlt hetekben heves politikai vitát kavart, miután a volt tévés egyre nagyobb szerephez jutott a CNews hírtelevízióban és az Europe1 rádióban, azok véleményműsorainak rendszeres megszólalója és szerkesztője.

„Az elnök nem kérdőjelezheti meg saját döntéssel a tartózkodási engedélyeket, és nem is ő adja ki azokat. Ez így helyes. Hazánkban vannak szabályok és eljárások. Be kell tartani őket”

– vélekedett Emmanuel Macron.

Laurent Nunez francia belügyminiszter már korábban jelezte, hogy a francia kormány nem avatkozott be a nő tartózkodási engedélyének 2024-es meghosszabbításába, míg Jean-Noël Barrot külügyminiszter a Kreml dezinformációját közvetítő propagandistának nevezte a nőt.

A Renew centrista frakció európai parlamenti képviselői ezt követően szorgalmazták az EU vezetőinél, hogy lépjen fel szankciókkal Kszenyija Fjodorova ellen, akit „híres orosz propagandistának” neveztek, és aki szerintük „durván manipuláló narratívákat terjeszt az ukrajnai háborúról, és az EU-val szemben”.

A szankciók kiszabásáról az EU 27 tagállama dönt az Európai Bizottság javaslata alapján. Az Európai Unió 2024 októberétől szankciókat hozhat olyan személyek vagy entitások ellen, akik összehangolt dezinformációért és információmanipulálásáért felelősek.

Címlapról ajánljuk
Mire költjük a 6000 milliárd forint uniós pénzt és mik a feltételek? – Vitézy Dávid elmondta a részleteket

Mire költjük a 6000 milliárd forint uniós pénzt és mik a feltételek? – Vitézy Dávid elmondta a részleteket

A jövő héten az igazságügyminiszter benyújtja a korrupcióellenes intézkedéscsomagot az Országgyűlésnek, és szintén a jövő hétig véglegesíteni kell azt a projektcsomagot, amelyik a 16 milliárd euróból 10 milliárd euró lehívásának a feltétele. Vitézy Dávid elmondta: mindennek csak korrupcióellenes intézkedések és a konkrét projektek leírása, részletezése volt a feltétele.
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Egyre többen kerülnek az EU-tagság kapujába, az új belépők azonban szigorú korlátok közé szorulhatnak

Egyre többen kerülnek az EU-tagság kapujába, az új belépők azonban szigorú korlátok közé szorulhatnak

Újabb fontos állomásához érkezik az Európai Unió bővítési politikája: pénteken Montenegróban találkoznak az uniós és a nyugat-balkáni vezetők, hogy a csatlakozási folyamat felgyorsításáról tárgyaljanak. Miközben Montenegró már 2028-as tagságban reménykedik, Brüsszel egyre inkább geopolitikai és biztonsági kérdésként tekint a bővítésre, így eredetileg nem tárgyalt feltételek mellett engedheti be a balkáni országokat. A csúcstalálkozó különös figyelmet kap, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár is személyesen vesz részt, így arra is alkalmuk nyílhat, hogy megvitassák tapasztalataikat a magyar miniszterelnökkel folytatott találkozóikról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×