Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Orosz zászló lengedezik a Kreml épületén.
Nyitókép: Getty Images/Sergey Kucherov

Felbukkant egy szószátyár orosz újságírónő

Kszenyija Fjodorova 2024-ben tízéves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A tévés az utóbbi időben egyre nagyobb szerephez jutott több francia médiumban, illetve azok véleményműsorainak rendszeres megszólalója és szerkesztője volt. Bírálói szerint manipuláló narratívákat terjeszt az ukrajnai háborúról és az EU-ról.

Európai parlamenti képviselők szankciókat szorgalmaznak az Európai Uniótól Kszenyija Fjodorova, az Európai Unió területén az ukrajnai háború kitörését követően betiltott Russia Today egykori vezetője ellen, akit azzal vádolnak, hogy orosz propagandát terjeszt rendszeres megszólalásaiban az ultrakonzervatív nézeteket valló Vincent Bolloré francia milliárdos tulajdonába tartozó televíziókban és rádiókban.

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön ismételten propagandistának minősítette az orosz nőt. „Emlékeztetek arra, amit 2017 júniusában már elég világosan elmondtam Versailles-ban, az orosz elnök, Vlagyimir Putyin jelenlétében egy olyan személy előtt, aki akkoriban hivatalosan egy média irányításáért felelt, de amely valójában egy állami propagandaügynökség volt” – mondta a francia elnök, utalva a Russia Today korábbi vezetőjére. „A dolgok nem változtak. Ugyanazt gondolom most is” – tette hozzá Emmanuel Macron egy sajtótájékoztatón montenegrói látogatása során, amelynek középpontjában a külföldi beavatkozások elleni együttműködés állt.

Kszenyija Fjodorova – aki az elmúlt évtizedben rendszeresen a Kreml álláspontját képviselte Vincent Bolloré egyre nagyobb médiabirodalmában – 2024-ben tízéves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. Az eset az elmúlt hetekben heves politikai vitát kavart, miután a volt tévés egyre nagyobb szerephez jutott a CNews hírtelevízióban és az Europe1 rádióban, azok véleményműsorainak rendszeres megszólalója és szerkesztője.

„Az elnök nem kérdőjelezheti meg saját döntéssel a tartózkodási engedélyeket, és nem is ő adja ki azokat. Ez így helyes. Hazánkban vannak szabályok és eljárások. Be kell tartani őket”

– vélekedett Emmanuel Macron.

Laurent Nunez francia belügyminiszter már korábban jelezte, hogy a francia kormány nem avatkozott be a nő tartózkodási engedélyének 2024-es meghosszabbításába, míg Jean-Noël Barrot külügyminiszter a Kreml dezinformációját közvetítő propagandistának nevezte a nőt.

A Renew centrista frakció európai parlamenti képviselői ezt követően szorgalmazták az EU vezetőinél, hogy lépjen fel szankciókkal Kszenyija Fjodorova ellen, akit „híres orosz propagandistának” neveztek, és aki szerintük „durván manipuláló narratívákat terjeszt az ukrajnai háborúról, és az EU-val szemben”.

A szankciók kiszabásáról az EU 27 tagállama dönt az Európai Bizottság javaslata alapján. Az Európai Unió 2024 októberétől szankciókat hozhat olyan személyek vagy entitások ellen, akik összehangolt dezinformációért és információmanipulálásáért felelősek.

Címlapról ajánljuk
Szilva Attila: ne csak az autózásban, a háztartásban is legyen minden elektromos

Szilva Attila: ne csak az autózásban, a háztartásban is legyen minden elektromos

Az Európai Unió villamosenergia-termelésének már több mint 70 százaléka alacsony kibocsátású, mégis hatalmas összegeket költünk gáz és olaj behozatalára. A fő gond egyre inkább a felhasználás oldalán van: a villamos energia a teljes energiafelhasználásnak még mindig csak mintegy 23 százalékát adja – erről közölt elemzést a Másfélfok című ismeretterjesztő portálon Szilva Attila fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, illetve az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, a Furik blog szerzője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Tisza-kormány: áll a bál a Vagyonvédelmi Hivatal körül, sorjáznak a feljentések és a személycserék

Tisza-kormány: áll a bál a Vagyonvédelmi Hivatal körül, sorjáznak a feljentések és a személycserék

Az új kormány első száz napjának végére még jobban felpörgött a magyar belpolitika: az Országgyűlés megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé, ami ellen komoly ellenállás mutatkozik a közvéleményben. Eközben a felsőoktatási alapítványok kuratóriumainak 98 százalékát lecserélték, és megkezdődött az MCC oktatási feladatainak átvétele. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezettnél két héttel korábban elkészült a paksi fenékküszöb első üteme, amely nélkül két turbina is leállt volna az atomerőműben. Vitézy Dávid közlekedési miniszter feljelentést tett az M6-os autópálya korábbi üzemeltetési szerződése miatt, a kormány pedig új érdekegyeztetési rendszert ígért a szakszervezeteknek és munkáltatóknak. A miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon Janez Jansa szlovén kormányfővel tárgyal. Belpolitikai hírfolyamunk vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×