Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormányszóvivői sajtótájékoztatón elmondta a részleteit annak, hogyan zajlottak az európai uniós tárgyalások az EU-pénzekről, milyen feltételeknek kellett megfelelni, és mi mindenre fordíthatjuk ezeket a pénzeket.

Hangsúlyozta:

két nagy téma volt, a konkrét projektek, illetve a hatalmas korrupcióellenes intézkedéscsomag. A brüsszeli tárgyalásokon egyáltalán nem volt szó ideológiai kérdésekről, sem migrációról, sem genderről, sem Ukrajnáról.

Az uniós pénzek feltétele csupán az a korrupcióellenes csomag, azok a szupermérföldkövek, amelyek 2022 óta nyilvánosak, az előző kormány is ismerte őket. Most ezeknek a korrupcióellenes szupermérföldköveknek a hazai jogrendbe átültetését kérték, erről ment a tárgyalás – mondta Vitézy Dávid.

Összesen 16,4 milliárd euró, mintegy 6000 milliárd forint felhasználásáról volt szó. Ebből

• 10 milliárd euró a „helyreállítási alapból”, ami egyszeri tétel, idén augusztus 31-ig lehet felhasználni, feltétele: szupermérföldkövek teljesítése és konkrét projektek
• 4,2 milliárd euró a kohéziós alap befagyasztott összegeiből, amit 2029-ig lehet felhasználni, feltétel: szupermérföldkövek teljesítése
• 2,2 milliárd euró felsőoktatási és kutatási fejlesztésekre, feltétele: az egyetemi autonómia visszaadása.

Vitézy Dávid a kormányszóvivői tájékoztatón ismertette a részleteket.

A 10 milliárd eurós, Covid utáni helyreállítást, gazdaságfejlesztést szolgáló alap egy egyszeri történelmi lehetőség, ami a szokásos uniós költségvetési ciklusok pénzein túli plusz összeg. Ez az EU gazdaságainak helyreállítását és élénkítését, a Covid utáni kilábalást szolgálja. Vitézy Dávid elmondta: a legtöbb EU-ország ezeket az összegeket már felhasználta, elköltötte, rengeteg fejlesztés valósult meg.

Ehhez 10 milliárd euróhoz mi nem jutottunk hozzá. Készült hozzá egy „helyreállítási terv”, amit az előző kormány benyújtott, és Brüsszelben el is fogadták, de a végrehajtása nem kezdődött meg. Az EU „szupermérföldköveket” tett közé 2022-ben – mind korrupcióellenes intézkedésekre vonatkozott. Ezek a pénzek akkor szabadulnak fel, ha a magyar kormány fellép a korrupció ellen – hangsúlyozta Vitézy Dávid, hozzátéve: az előző kormány is tett „néhány lépésecskét”, de aztán az összes feltétel teljesítését nem akarták vagy merték bevállalni. Például a vagyonnyilatkozatok átláthatósága kapcsán tudatosan nem akarták teljesíteni – fogalmazott.

A jövő héten benyújtja az igazságügyminiszter az egész korrupcióellenes törvénycsomagot.

„Emellett arról tárgyaltunk, hogy ilyen szűk határidő mellett, idén augusztus végéig milyen projekteket lehet csinálni, és hogy lehet szabályosan felhasználni a pénzeket. Ennek a teljes részletességű terve a megújult helyreállítási terv lesz, amely tartalmazni fogja, hogy milyen projektekre szánjuk a pénzt, hiszen a régi terv elavult, illetve nem teljesíthető augusztus végéig. Maga az új terv készen van, most véleményezés alatt áll, az Európai Bizottság most kérdéseket tesz fel, de a jövő hétre véglegesítjük, hogy az unió utána nyáron rábólinthasson” – mondta Vitézy Dávid, hozzátéve:

ezeket a pénzeket le kell hívnunk és fel is kell használnunk 2026. augusztus 31-ig.

A 10 milliárd euróból 26 százalékot tudunk lefedni korábbi beruházásokból a régi terv alapján. Ez javítja a költségvetési mozgásteret, hiszen eddig ezeket a kormány előfinanszírozta – mondta.

A terv háromnegyedére nem volt elfogadható terv, „újra kellett tölteni” a tervet új beruházásokat. Ha nem felkészülten megyünk tárgyalni, elbukjuk ezt a pénzt – ez egy történelmi, egyszeri pénz volt, amiről az előző kormány lemondott volna – mondta.

„Sajnos az előző kormány már elbukott ebből 2 milliárd eurót, amit már nem lehet visszahozni, mert például a politikusok nem akarták kitölteni úgy a vagyonnyilatkozatukat, hogy azt egy hatóság ellenőrizze” – ez óriási botrány, fogalmazott Vitézy Dávid.

10 MILLIÁRD EURÓ: „HELYREÁLLÍTÁSI ALAP”

2,6 milliárd euró korábbi beruházás elszámolható lesz – például a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti fejlesztés elszámolható lesz erre.

Van további 1,1 milliárd euró, amit eddig nem ebbe a keretbe szántak, de most elszámolják ide. Egy példa erre a budapesti CAF-villamosok beszerzése.

Ezek az összegek „nettó nyereségek” Magyarországnak, mindez máshol felszabaduló pénzt jelent, hiszen a már más pályázatoknál lekötött pénzeket lehet elszámolni ide, így ezekből a forrásokból új beruházások valósulhatnak meg a közlekedéstől az energiaiparig.

1,5 milliárd euró összegben új beruházásként tudták elfogadtatni az elektromos hálózat fejlesztését, hogy fenntartható és olcsóbb legyen az energia. Ez hálózatfejlesztésre és tárolókapacitás-bővítésre mehet. Technikailag a Magyar Fejlesztési Bankban tőkeemelés történik EU-pénzből, és onnan majd pályázatos úton lehet a pénzeket kiosztani.

További 2 milliárd eurós tőkeemelés az MFB-ben, két célból:

• kis- és középvállalkozások támogatása, illetve
• egy kollégium- és bérlakásfejlesztési program.

Ez az azt jelenti, hogy minden 1 euró önerőre 5 saját tőke kell, így multiplikáljuk az EU-pénz hatását, és a következő hónapokban új pályázatokat fognak kiírni – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

1,8 milliárd eurós tétel a HÉV- és vasúti járműpark fejlesztése. Ez a csepeli, a ráckevei és a szentendrei HÉV-járművek cseréjére fog menni, akadálymentes, klimatizált új szerelvényekre cserélik a több mint 50 éves szerelvényeket – mondta Vitézy Dávid. A másik tétel új InterCity-kocsik beszerzése – legalább 200 emeletes kocsira, 35 emeletes hosszú vonat beszerzésére megállapodást kötöttek.

„Mindezek kapcsán óriási projektvégrehajtási feladatok is várnak ránk. Több miniszterrel együtt dolgozva hatalmas nyári feladatrengeteg áll előttünk, hogy véglegesítsük a projekteket” – mondta Vitézy Dávid.

4,2 MILLIÁRD EURÓ: KOHÉZIÓS ALAPOK

A 10 milliárd eurós „helyreállítási alap” mellett a következő nagy tétel az a 4,2 milliárd euró, amit a befagyasztott kohéziós alapból szabadítanak fel. Ez a 2021-27-es uniós költségvetés része, a felhasználás itt elnyúlhat 2029-ig. Ezek szintén a korrupcióellenes intézkedésekhez (szupermérföldkövek teljesítése) kötődnek – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

Két fő cél van itt: vasút- és közösségi közlekedésfejlesztés, illetve környezetvédelmi, energetikai, árvízügyi, aszály elleni fejlesztések.

„Ezek szintén új indítású beruházások. Itt több időnk van, nem idén nyár a határidő, hanem 2029-ig felhasználhatjuk a pénzt” – mondta Vitézy Dávid, aki hangsúlyozta: az előző kormány nem hagyott kész projektterveket. „Főleg az én minisztériumomban, ahol lázár János romhalmazt hagyott, ráadásul leépítették a beruházási intézményrendszert, ezt most vissza kell építeni” – fogalmazott Vitézy Dávid.

2,2 MILLIÁRD EURÓ: FELSŐOKTATÁS ÉS KUTATÁS

Még van 2,2 milliárd euró, ami azért volt befagyasztva, mert a „kekvákba” (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba) kiszervezett egyetemeken az akadémiai szabadság jelentős csorbulását állapította meg az EU.

„Ha visszaadjuk az egyetemek szabadságát, az egyetemi szenátusok jogköreit, akkor visszahozhatjuk ezt az innovációra, egyetemi fejlesztésekre szánt pénzt, és például a magyar diákok így hozzáférnek az Erasmus-programokhoz, a kutatók pedig a Horizont-programokhoz” – mondta el Vitézy Dávid.