„Amikor 2004-ben Lengyelország és Magyarország belépett az Unióba, nagy volt a remény, hogy Európa liberális értékei elterjednek keleten. Most azonban a két ország vezetői azt mondják, hogy Nyugat-Európa eltévedt” – kezdi Mateusz Morawiecki budapesti útjáról szóló cikkét a Financial Times.

A gazdasági lap szerint a lengyel miniszterelnök és vendéglátója, Orbán Viktor világossá tette, hogy

a migráció és a pénz kérdésében kemény csatát vívnak majd Brüsszellel.

Az, hogy a decemberben kinevezett új lengyel kormányfő első, külföldön tartott kétoldalú találkozójának helyszíne Budapest volt, jól jelzi, milyen szoros szálak fűzik össze a lengyel kabinetet és a konzervatív-nacionalista magyar szövetségeseit – fogalmaz az FT.

A két országnak az EU-val fennálló számos vitája – miközben Európa kezd magához térni az elmúlt évtized pénzügyi sokkjaiból – az egyik legnagyobb kihívás lesz az unió számára.

Lengyelországot egykor a kelet-közép európai régió eminens tanulójának tartották. A 2016-ban hatalomra került Jog és Igazságosság Pártja azonban „felzaklatta” az uniós szövetségeseket a bíróságok és az állami média átalakításával. Ezt Orbán Viktornak a magyar politikai rendszer átformálásáról szóló mintáját követve hajtotta végre – írja a lap.

Ezzel egyidőben Orbán felkorbácsolta az ellenállást az EU-nak a beáramló menekülteket kezelő politikájával szemben, amivel még inkább éket vert az unió keleti és nyugati tagjai közé.

A két ország összefogott a Brüsszel szerint „a jogállamiságot súlyosan veszélyeztető” lengyel bírósági reform miatt kilátásba helyezett EU-szankciókkal szemben. Az FT idézi Heather Grabbe-t, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet igazgatóját, aki szerint az EU számára „eddig példa nélküli kihívást jelent” Lengyelország és Magyarország szövetsége.

„Olyan szövetséget akarnak, ami távol tartja az EU-t. Ilyet az unió még nem látott.

A tagállamok korábban is létrehoztak szövetségeket és regionális csoportokat, de azt az integráció erősítéséért tették. Most, első alkalommal egy olyan csoport jött létre, amely elutasítja a szolidaritást a migráció és a tehermegosztás kérdésében”.

Ahogy az FT megjegyzi, „Lengyelország és Magyarország keményvonalas tengelyt hozott létre a Visegrádi Csoporton belül”, mert szerintük Brüsszel beavatkozik a migrációs és alkotmányos kérdésekbe.

A négytagú csoport tagjai azonban nem értenek egyet más ügyekben – így a Moszkvával fennálló viszonyban. A két ország Brüsszel-ellenes retorikája pedig zavarja Csehországot és Szlovákiát. Robert Fico szlovák miniszterelnök meg is jegyezte, hogy országa létfontosságú érdekei az EU-n belül előrébb valók, mint a regionális kapcsolatok.

Varsó és Budapest szövetségére visszatérve az FT megemlíti, hogy hiába fenyegeti az EU a szavazati jog felfüggesztésével Lengyelországot. Ehhez minden uniós tag egyetértése szükséges és Orbán Viktor már közölte, Magyarország akadály lesz. Varsó meggyengült és szüksége van a regionális szinten megerősödött Budapest védelmére.

Az FT cikke arra utal, hogy több nyugati tagállam erre válaszul megpróbálhatja politikai feltételekhez kötni az unió pénzügyi eszközeinek folyósítását.