Infostart.hu
eur:
355.26
usd:
306.26
bux:
136208.13
2026. június 3. szerda Klotild
Nyitókép: Jordan Lye

Természetes „anyagcsere” zajlik a Föld és a Hold között, és nem áll meg

Az amerikai médiában megjelent tanulmány akár arra a nagy rejtélyre is választ adhat, hogyan kerül víz, szén-dioxid, hélium és nitrogén a Holdról szerzett mintákba.

Részecskék áramlanak a Földről a Holdra, írja a 24.hu a CNN-re hivatkozva. A folyamat ráadásul már több milliárd éves, a közvetítő pedig a napszél.

Az amerikai médiában megjelent tanulmány akár arra a nagy rejtélyre is választ adhat, hogyan kerül víz, szén-dioxid, hélium és nitrogén a Holdról szerzett mintákba.

Korábban az volt az elmélet, hogy a Hold a Napból kap ilyen részecskéket, de 2005-ben a Tokiói Egyetem volt az első, amely felvetette, hogy ez esetleg nincs így, azt is sejtetve, hogy a fiatal Föld bocsáthatta ki az említett részecskéket, abban az időben, amikor még nem alakult ki a Föld mágneses tere.

A most megjelent tanulmány ennél is merészebbet állít: akár a mágneses mező kialakulása is hathatott abba az irányba, hogy ezek a részecskék útnak induljanak. A tudósok korábbi elmélete az volt, hogy a Hold egy, a frissen kialakult Földbe csapódott aszteroida miatt jött létre, a folyamat során pedig az égitestek kétféle talaja keveredett. A mostani eredmények viszont azt mutatják, hogy az anyagok cseréje még mindig fennáll.

A szakértők kétféle számítógépes szimulációt használtak, az egyikben erős napszél volt jelen és a Földnek nem volt mágneses tere, a másikban gyenge napszél volt és a Föld erős mágneses mezővel rendelkezett. Ezek a szituációk bolygónk ősi és a mai, modern állapotát tükrözték. A kettő közül a modern változat tűnt hatékonyabbnak a részecskék Holdfelszínre juttatásában.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
Célkereszt jelent meg a Magyarországon épülő gigaberuházásokon, Kína versenygyilkos lépései már túl mentek egy határon

Célkereszt jelent meg a Magyarországon épülő gigaberuházásokon, Kína versenygyilkos lépései már túl mentek egy határon

Az OECD friss ipartámogatási adatbázisa szerint a 15 vizsgált kulcságazatban az ipari támogatások 2024-ben 108 milliárd dollárt értek el, ami a 2009-es válságcsúcs óta a második legmagasabb érték. A kínai iparvállalatok 2005 és 2024 között átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak árbevételarányosan, mint OECD-országbeli versenytársaik, ami a napelemgyártástól az autóiparon át az acélgyártásig mérhetően átrajzolja a globális piaci erőviszonyokat. Az EU a Foreign Subsidies Regulation révén már vizsgálhatja az unióban működő, harmadik országbeli támogatásban részesülő vállalatok versenyhelyzetét, ami a Magyarországon gyárat építő kínai cégeket – például a BYD-t és a CATL-t – is érintheti. Az OECD figyelmeztetése szerint a támogatások ugyan növelik a piaci részesedéseket, de nem javítják a termelékenységet, és hosszabb távon az innováció visszaesésével, valamint a stratégiai ellátási láncok veszélyes koncentrációjával fenyegetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×