Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Jordan Lye

Természetes „anyagcsere” zajlik a Föld és a Hold között, és nem áll meg

Az amerikai médiában megjelent tanulmány akár arra a nagy rejtélyre is választ adhat, hogyan kerül víz, szén-dioxid, hélium és nitrogén a Holdról szerzett mintákba.

Részecskék áramlanak a Földről a Holdra, írja a 24.hu a CNN-re hivatkozva. A folyamat ráadásul már több milliárd éves, a közvetítő pedig a napszél.

Az amerikai médiában megjelent tanulmány akár arra a nagy rejtélyre is választ adhat, hogyan kerül víz, szén-dioxid, hélium és nitrogén a Holdról szerzett mintákba.

Korábban az volt az elmélet, hogy a Hold a Napból kap ilyen részecskéket, de 2005-ben a Tokiói Egyetem volt az első, amely felvetette, hogy ez esetleg nincs így, azt is sejtetve, hogy a fiatal Föld bocsáthatta ki az említett részecskéket, abban az időben, amikor még nem alakult ki a Föld mágneses tere.

A most megjelent tanulmány ennél is merészebbet állít: akár a mágneses mező kialakulása is hathatott abba az irányba, hogy ezek a részecskék útnak induljanak. A tudósok korábbi elmélete az volt, hogy a Hold egy, a frissen kialakult Földbe csapódott aszteroida miatt jött létre, a folyamat során pedig az égitestek kétféle talaja keveredett. A mostani eredmények viszont azt mutatják, hogy az anyagok cseréje még mindig fennáll.

A szakértők kétféle számítógépes szimulációt használtak, az egyikben erős napszél volt jelen és a Földnek nem volt mágneses tere, a másikban gyenge napszél volt és a Föld erős mágneses mezővel rendelkezett. Ezek a szituációk bolygónk ősi és a mai, modern állapotát tükrözték. A kettő közül a modern változat tűnt hatékonyabbnak a részecskék Holdfelszínre juttatásában.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×